Törvényhozók lapja, 1933 (2. évfolyam, 2-10. szám)

1933 / 4-5. szám - A kisbérleti telepítésről

A kisbérleti telepítésről írta: CSIKVÁNDI ERNŐ, orsz. képviselő Az Albrecht kir. herceg ő fensége kezdeményezésére rendezeti telepítési ankétokon, az elhangzott előadások és az azokhoz íüzött hozzászólások, valamint a sajtóban napvilágot látott közlemények, egyértelműiig megállapítják a telepítés elkerülhetetlen és sürgős szükségességét. A kiküldött szakbizottságok dolgoznak és minden remény meg van arra, hogy ha a telepítéshez elkerülhetetlenül szükséges pénz és hitel rendelkezésünkre fog állani, azt a legapróbb részleteiben, különböző szakértők által megvitatott elvek alapján tudjuk majd végre hajtani. Hiába vagyunk meggyőződve arról, hogy a katasztrofális méretekben szaporodó mezőgazdasági munkanélküliséget csak a nagyarányban végrehajtott telepítéssel lehet megszüntetni, hiába tudjuk, hogy termeivényeinkkei csak akkor lehetünk külföldön versenyképesek, ha az igénytelen életmódhoz szokott földmivesnépünk verejtéke teszi azt olcsóbbá és kivitelre alkalmassá, ha a mai pénzügyi és hitelnehézségeink, a legszebb és legjobb terveinket kivihetetlenné teszik. A földreform tárgyalása alkalmával a nagybirtok és a földigénylők éles érdekellentétben voltak egymással. A birtok tulajdonosa egyetlen értékálló vagyonát, természetszerűen körömszakadtáig védte és ezen küzdelmében erősen támogatta az a körülmény, hogy a városi lakosság ellátásának kérdése, a termelés újjászervezése a nagybirtokon keresztül könynyebben látszott keresztülvihetőnek, mint a kisbirtokon. Ez volt az oka annak, hogy a földreform végrehajtásában az eredeti céljától egy egészséges 20—25 holdas kisgazdatársadalom kiépítésétől eltért és olyan törpebirtokok osztásával oldatott meg, melyből tulajdonosa megélni nem tudott, ellenben nagyon sok munkaalkalmat, kereseti és elhelyezkedési lehetőséget szüntetett meg. Ma a helyzet lényegesen megváltozott. Erőszakos földreformra nincs szükség, mert egy helyesen végrehajtott telepítéssel kisembereinket éppen úgy földhöz tudjuk juttatni, mint annak idején ez célul ki volt tűzve. Ma a földéhes kisember vágyakozása nincs ellentétben a nagybirtokos érdekeivel, mert olyan értékekre áhítozik, melyen ő, csakis igénytelenségével és kemény kétkézi munkával képes értékeket termelni, míg a nagybirtok évről-évre ráfizetéssel dolgozik. Telepítési célokra háromféle birtok jöhet tekintetbe. Azok a birtokok, melyek az államnak adóhátrálék fejében lennének felajánlva; azok a birtokok, melyeket tulajdonosaik eladni szeretnének, de nem ragaszkodnak a vételár azonnali kifizetéséhez, továbbá azok, amelyek már bankkézen vannak, vagy arra vannak ítélve, hogy előbb utóbb oda jussanak. Miután a végleges, annuilásos telepítéshez szükséges pénzzel nem rendelkezünk, nevelnünk kell nekünk olyan gazdákat, akik bizonyos idő múlva képesek lesznek azt a birtokot megvenni, melyet nekik egyenlőre bérletbe engedünk át. Szükséges tehát, hogy kisbérletek, illetve bérlőszövetkezetek alakításával kerüljük meg azokat az akadályokat, melyek a pénztelenség következtében tornyosulnak a telepítés elé. A bérlőszövetkezetek alakításánál szem előtt kell tartani, hogy azt a kisgazda kategóriát erősítsük meg, mely a termelés folytonossága érdekében erre legalkalmasabb és amely kategória, földje megmunkálását nem végezhetvén gépi erővel, a dolgozni akaró falubeli földnélküliséget csökkenteni. Ügyelnie kell arra, hogy a bérleti telepítésnél ne tegyük lehetetlenné a birtok későbbi tulajdonul való megszerzését, ezért a birtok felosztása, a telepesfalu kijelölése és minden szempent mérlegelése éppen úgy törénjék, minttha rendes örökáron való telepítést eszközölnénk. Gondoskodnunk kell. hogy a bérleti telepes jogi helyzete tisztáztassék és bérletéhez való joga, telekkönyvileg feljegyeztethessék. A bérleti telepítés lebonyolításához mindenek előtt kell egy szigorúan altruista szerv, mely a telepítendő birtokot a tulajdonostól átvenné es a teleptervet szakértőkkel elkészíttetné. A telepítendőknek annyi vagyonnal kellene rendelkezniük, hogy a telepesközségben nekik juttatott belsőséget meg tudják készpénzen venni és egy-két éven belül azon lakóházaikat és gazdasági épületeiket fel tudják építeni. Rendelkezni kellene ezen kívül annyi vagyonnal, hogy a neki juttatott bérletet instruálni tudják és az első év megélhetése biztosítva legyen. Mindezen feltételekre azért van szükség, mert képtelenség valamire eredmény reménj'ével vállalkozni, ha idegen viszonyok között, minden segítőeszköz hiányával kell átesnünk a kezdet nehézségein. A telepes által örök tulajdonul megvásárolt beltelek képezné biztosítékát annak a 20— 25 kat. hold bérletnek, melyet 12—16 évre bérbe kapna. A bérlők állandó felügyelet alatt lennének, nem csak a bérösszeg pontos fizetése miatt, hanem azért is, hogy rendesen gazdálkodjanak. Lehetőség nyújtandó a telepesnek arra, hogy a bérelt birtoka bármely időpontban megváltható legyen. Ezt úgy képzelem el, hogy 46