Themis, 1839 (3. évfolyam, 2-3. szám)

1839 / 3. szám - Historiai 's közgazdálkodási pillanatok a' pénzre

23 verettek, hogy a' miatt kárt ne szenvedjenek, — 's igy napról napra silányult a' nevezett vertpéuz 's roszabbult annyira, hogy a' köznép azt többé elfogadni is vonakodott, mert csak réz volt 's nem vehetett az ember egy pár csizmát nyolcz solidusért dénárokban, vagy egy koncz papirost,•. bármit parancsoltak is a' fejedelmek, mert eladni ezen pénzen seukisem akart, 's nagy volt a' szükség országunkban. De kiknek cseh garasaik valának, vehetteki mit akartak legjobb vásáron, ugy szinte régi landshutt, dénárokan. Jó 's fényes ebéd adatott egy cseh garasért vagy egy pár csizma. Végre a' schinderlingnek nevezett pénz egészen kijött a' használatból, 's adattak tiz tizenkét dénárok egy (teljessulyu) régiért/' A' krónika' ezen egyszerű szavai, mellyeknél lehetetlen , nem emlékezni a' papirospénz' változó folyamatáról , eléggé mutálják , mennyire erőtelen a' hatalom a' pénz' és kereskedés' ellenében. Mátyás ugyan jobb pénzt veretett ezen Schinderlingeknél, 's később ezt is teljes értékűvel váltotta fel, de ezen példa sem használt,* 's az ország' kétes idejében megint visszakerült a' rosz pénz, jelesül II. Lajos alatt, midőn még az országgyűlés is 1523. próbált a' pénzfolyamnak törvényeket szabni, törvényesítvén a' haza' szükségei miatt a' roszabb érczvegyü pénzt, 's kereskedőknek és mesterembereknek megtiltván, hogy árúikvagy munkáikért többet követeljenek az új — roszabb — pénzben, mellynek két harmada réz volt, mint a'jobb régiben. — Haszontalan volt azonban ezen erőködés: a' kelmék' ára annyira fölemelkedett, 's olly szörnyű drágaság uralkodott; hogy a* király kénytelcníttcték a' cse-