Telekkönyv, 1918 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1918 / 11-12. szám - Az elévült, régi jelzálogos terhek perenkivüli úton való törlése

90 Az elévült, régi jelzálogos terhek perenkivüli úton való törlése. Az elévülésről szóló törvényes javaslatok beterjesztése mutatja, hogy igazságügyi kormányunk szakítani készül amaz irányzattal, mely magánjogunk szabályozását mindenben a polgári törvénykönyv megalkotásától várja. Már régóta voltak az ellenkező véleménynek hívei, kik folyton hangoztatták, hogy oly nehéz és sokoldalú feladat, minő az évtizedekre kiható törvénykönyv megalkotása, nem lehet akadálya annak, hogy a mindennapos élet sérelmei orvoslást nyerjenek. Kétségtelen, hogy az elévülés szabályozására szükség van, ha e szabályozás terjedelmére és életbeléptetésének időpontjára vonatkozólag ellenvélemények hallhatók is. Azonban az elévülés szabályozásánál is sürgősebb szabály telekkönyveinknek megtisztítása ama régi terhektől, melyek mai jogunk szerint is, mint rég elévültek jelentkeznek, de melyeknek kitörlése ez idő szerint csak hosszadalmas és költséges per útján lehetséges. Nincs jelzálogos ügyekkel hivatásszerűen foglalkozó bíró, ügyvéd Nagy tisztviselő, ki nem jut abba a fájdalmas helyzetbe, hogy vagyoni áldozatokat kénytelen kívánni oly telekkönyvi terhek eltüntetésére, melyekről kézenfekvő, hogy jog szerint nem érvényesíthetők többé, de melyek az esetek túlnyomó részében kifizetés folytán meg is szűntek. Betétszerkesztési törvényünknek egyik legfájdalmasabban tapasztalt hézagát képezi, hogy a birtokos tulajdonjogának bejegyzése esetén is át kell vinni az új betétbe a régi telekjegyzőkönyv_ alakilag fennálló összes tehertételeit, mi kivált akkor, ha a társtulajdonosok jutalékait kell előzőleg megállapítani, az egyszerűsítés összes előnyeit ellensúlyozni képes. Pedig a betétszerkesztési eljárásnak sikerei, kivált pedig annak örvendetes hatása a telekkönyvi intézmény népszerűsítésére, egyenesen ösztönöz oly rendelkezések törvénybeiktatására, melyek a telekkönyv tartalmát a tényleg fennálló állapotokkal rövid, olcsó eljárás által összhangzásba hozzák. Ausztriában a Reichsgesetzblatt 95. számában közzétett, 1871 július 25-én kelt, általános telekkönyvi törvény 6. fejezete, a régi jelzálogos követelés semmissé nyilvánításából tartalmaz intézkedéseket, melyeknek megfelelő formába való átvétele nemcsak ajánlatos, de egyenesen szükséges is.