Telekkönyv, 1918 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1918 / 11-12. szám - Az elévült, régi jelzálogos terhek perenkivüli úton való törlése

91 Az idézett törvény 118. §-a az ingatlantulajdonosnak jogot ad arra, hogy a telekkönyvi hatóságnál peren kívül kérhesse a semmissé nyilvánítási eljárás megindítását oly követelésekre vo­natkozólag, melyek bekebelezése óta legalább is 50 évi időtar­tam telt el, ha a jogosult hitelező, esetleg annak jogutódai is­meretlen tartózkodásuak. A kérelmező, támaszkodva arra, hogy félszázad alatt sem tőke, sem kamat fizetése a hitelező kezéhez nem történt, kérheti, hogy utóbbi igényeinek érvényesítésére hir­detménnyel hivassék fel. A bíróság, mérlegelve a kérelem anyagi jogosultságát is, ha azt teljesíthetőnek találja, hirdetményében pontosan megjelöli a vonatkozó bejegyzést és egy év határidőt tüz ki a hitelezőnek igényei bejelentésére. A hirdetmény közzé­tétele a polgári perrendtartás hirdetményi idézési rendszerével azonos. Ha a hirdetményi határidő letelt anélkül, hogy igény bejelentetett volná, úgy a kérelmező újabb folyamodványára a telekkönyvi hatóság a bekebelezés, valamint a vonatkozó bejegy­zések semmissé nyilvánítását kimondani és ezek kitörlését elren­delni köteles. Kár volna az itt vázolt eljárás célszerűségét érvekkel támo­gatni, mindössze arról lehet szó, hogy a keret, melyben mozog, ma már túlságosan szük, hogy nem érhetjük be az osztrák tör­vény 50 éves időtartamával ,és a jelzálogos hitelező ismeretlen tartózkodásával, mint kényszerelpfeltételekkel. A kézenfekvőleg elévült jelzálogos terhek perenkívüli kitör­lését általánossá kell tenni, ugyanazon szempontok által vezé­reltetve, melyek az osztrák polgári törvénykönyv 1915 július 22-én kelt, a B. TI. 208. számában közzétett 2. Novellájában a határ­kiigazításnak peren kívül való eszközlését teszik kötelezővé. A birtokviszonyoknak a háborúval járt sajnálatos felforga­tása szükségessé teszi, hogy a nép földművelő rétegei felszaba­dhassanak ama, rájuk súlyos terhet jelentő kötelezettségtől, hogy birtokviszonyaikat csakis költséges per útján rendezhessék, hogy kölcsönügyeik ne kerüljenek sokszor nem kívánatos elemek kezébe, csak azért, mert a telekkönyvi állapot jogtalan, már fenn nem álló terheket tüntet fel. Az osztrák példa gondolatának átvétele erre módot ad és ha az inkvizitórius elvet bizonyos terjedelemben meghonosítaná is telekkönyvi rendszerünkben, bizonyos, hogy az anyagi igazság könnyebb elérése miatt közhelyesléssel és hálával fogadná a ma­gyar jogkereső közönség. Dr. Engel Gyula.

Next

/
Thumbnails
Contents