Telekkönyv, 1918 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1918 / 11-12. szám - Az elévült, régi jelzálogos terhek perenkivüli úton való törlése

91 Az idézett törvény 118. §-a az ingatlantulajdonosnak jogot ad arra, hogy a telekkönyvi hatóságnál peren kívül kérhesse a semmissé nyilvánítási eljárás megindítását oly követelésekre vonatkozólag, melyek bekebelezése óta legalább is 50 évi időtartam telt el, ha a jogosult hitelező, esetleg annak jogutódai ismeretlen tartózkodásuak. A kérelmező, támaszkodva arra, hogy félszázad alatt sem tőke, sem kamat fizetése a hitelező kezéhez nem történt, kérheti, hogy utóbbi igényeinek érvényesítésére hirdetménnyel hivassék fel. A bíróság, mérlegelve a kérelem anyagi jogosultságát is, ha azt teljesíthetőnek találja, hirdetményében pontosan megjelöli a vonatkozó bejegyzést és egy év határidőt tüz ki a hitelezőnek igényei bejelentésére. A hirdetmény közzététele a polgári perrendtartás hirdetményi idézési rendszerével azonos. Ha a hirdetményi határidő letelt anélkül, hogy igény bejelentetett volná, úgy a kérelmező újabb folyamodványára a telekkönyvi hatóság a bekebelezés, valamint a vonatkozó bejegyzések semmissé nyilvánítását kimondani és ezek kitörlését elrendelni köteles. Kár volna az itt vázolt eljárás célszerűségét érvekkel támogatni, mindössze arról lehet szó, hogy a keret, melyben mozog, ma már túlságosan szük, hogy nem érhetjük be az osztrák törvény 50 éves időtartamával ,és a jelzálogos hitelező ismeretlen tartózkodásával, mint kényszerelpfeltételekkel. A kézenfekvőleg elévült jelzálogos terhek perenkívüli kitörlését általánossá kell tenni, ugyanazon szempontok által vezéreltetve, melyek az osztrák polgári törvénykönyv 1915 július 22-én kelt, a B. TI. 208. számában közzétett 2. Novellájában a határkiigazításnak peren kívül való eszközlését teszik kötelezővé. A birtokviszonyoknak a háborúval járt sajnálatos felforgatása szükségessé teszi, hogy a nép földművelő rétegei felszabadhassanak ama, rájuk súlyos terhet jelentő kötelezettségtől, hogy birtokviszonyaikat csakis költséges per útján rendezhessék, hogy kölcsönügyeik ne kerüljenek sokszor nem kívánatos elemek kezébe, csak azért, mert a telekkönyvi állapot jogtalan, már fenn nem álló terheket tüntet fel. Az osztrák példa gondolatának átvétele erre módot ad és ha az inkvizitórius elvet bizonyos terjedelemben meghonosítaná is telekkönyvi rendszerünkben, bizonyos, hogy az anyagi igazság könnyebb elérése miatt közhelyesléssel és hálával fogadná a magyar jogkereső közönség. Dr. Engel Gyula.