Telekkönyv, 1918 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1918 / 7-8. szám - A végrehajtási zárlat alatti ingatlanok hasznosításáról

52 hasznosításra. Házikezelés épp ügy, mint a szöllőknél is, csak ott foghat helyet, hol a zárlatot szenvedő család kellő munkaerővel s. gazdasági fölszereléssel bír. A feles és harmados gazdálkodás mindenütt kedvező eredménnyel járhat. Haszonbérlet csak ott eredményezhet nagyobb jövedelmet, hol a nép vagyonosabb, szorgalmasabb, vállalkozóbb szellemű s nagyobb a konkurrencia. Ellenesetben több jövedelmet biztosít a feles vagy harmados bérlet. Míg az 1868. évi LIV. t.-c. a zárgondnoki intézmény meghonosítása mellett a 420. §-ában csak fakultative rendelkezett zárgondnok javaslatba hozatala s kineveztetése terén: addig az érvényben levő végrehajtási törvényünk 208. §-ában a zárgondnok kinevezését kötelezővé tette. Most végrehajtási zárlat zárgondnok nélkül nem létezhetik. A zárgondnoki intézmény abban leli alapját és célját, hogy a bíróság a helytelenül gazdálkodó s eladósodott végrehajtást szenvedő kezéből a birtokot kivévén, azt egy érdektelen harmadik személynek. — a zárgondnoknak — kezelésébe adja utasítás kapcsán. A zárgondnok tehát a jó gazda gondosságával köteles hasznosítani végrehajtást szenvedő birtokát s a jövedelemmel a bíróságnak elszámolni. Ily körülmények között zárgondnok csak lelkiismeretes, vagyonos és megbízható egyén lehet, ki szaktudásával, tapasztalatai és helyismereténél fogva nagyobb jövedelmet produkálhat végrehajtást szenvedőnél. A jogszolgáltatás terén sokszor tapasztaljuk már a zárgondnok javaslatba hozásánál, hogy a zárlati ingatlan hasznosítása által a kitűzött célt elérni nem lehet. Mert végrehajtató, — főképp ha pénzintézet, — támaszkodva törvény által biztosított jogaira, soha sem engedi érvényesülni végrehajtást szenvedő akaratát, bármily kedvező legyen is az, mert ő ellentétbe akar helyezkedni: nem a nagyobb jövedelmet tartja szem előtt, hanem, hogy akadékoskodásával végrehajtást szenvedő szenvedélyét fölkorbácsolja, s ha van mód, ezt bármi űton-módon fizetésre kényszerítse. Ugyanis végrehajtató soha sem akarja azt az egyént zárgondnoknak. — akit végrehajtást szenvedő alkalmasnak tart, aki tulajdonképpen alkalmas is volna. Megtörténik az az eset, hogy végrehajtást szenvedőt falujabeü ismerőse megszánja. Fölajánlja szolgálatait. Hajlandó ingyenesen zárgondnokoskodni, s módot akar nyújtani a több jövedelemhez. Végrehajtató kifogásokkal él, nem egyezik bele ennek kinevezésébe. Az 1881. LX. t.-c. 208. §-ának második bekezdése szerint zárgondnokot a bíróság végrehajtató ajánlatának figyelembevételé-