Telekkönyv, 1918 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1918 / 7-8. szám - A végrehajtási zárlat alatti ingatlanok hasznosításáról

53 vél nevezi ki. A 240. §. harmadik bekezdése szerint „zárgondnokot a feleknek és ha a zárlat az ellenfél meghallgatása nélkül rendeltetett el, a zárlatot kérőnek ajánlatára, a zárlatot elrendelő bíróság nevezi ki". Ez a két törvényszakasz a zárgondnok javaslatba hozásának jogát végrehajtató kezeibe adja csaknem kizárólag. Mert az utóbbi szakasz rendelkezése szerint, ahol a zárlatot az ellenfél meghallgatása nélkül rendeli el a bíróság: ott azt fogja zárgondnokká kinevezni, kit a zárlatot kérő javaslatba hoz. Ez az eset áll • zárlatok 99 százalékánál. De most lássuk, kiket hoznak javaslatba végrehajtatok zárgondnokul? A végrehajtatók képviselői rendszerint segédjeiket, írnokaikat hozzák javaslatba. Ezek sokszor tönkrement cipészek, iparukkal fölhagyott szabók, kicsapott vagy kimaradt diákok, bukott kiskereskedők. Mit értenek ezek a gazdálkodáshoz? Semmit! A pénzintézetek pedig igazgatójukat vagy tisztviselőjük egyikét ja vasolják zárgondnokul. Megesik az is, hogy értékesebb, de távolabb fekvő ingatlannál az ügyvéd javaslatba hozza jogtudor segédjét. Ez azonban csak ,,Strohmannkodik", helyette a helyszínén lakó valamelyik jóbarát, vagy a pénzintézetnek vakon engedelmeskedő adósa zárgondnokoskodik, ha ideje korán meg nem akadályozzák az ilyen manővert. Ezek az avatatlan zárgondnokok végrehajtást szenvedőm-k valósággal kárára működnek. De hiába iparkodik védekezni adós: a törvény határozott intézkedése ellen nem talál menedéket. A zárgondnokok vagyontalanságára alapított kifogás eseién végrehajtató garanciát vállal a fölmerülhető kár erejéig, tudván azt, hogy per esetén a bizonyítási teher végrehajtást szenvedőre hárul. Sokszor még a hasznosítási utasítást sem követik zárgondnokok, mert egyéb veszedelem nem érheti őket, legföljebb az elmozdítás! A törvénynek meg kellene engedni, hogy végrehajtást szenvedő is javaslatbahozási joggal bírjon s a bíróság döntse el, ki alkalmasabb e tisztre. A kinevezett zárgondnok nem azonosítható végrehajtást szenvedővel, nem ennek kreatúrája, hanem a bíróság megbízottja, ki függetlenül intézkedik a felekre tekintet nélkül, s csak a bíróságnak tartozik számadási kötelezettséggel. A törvénynek oly irányú rendelkezést is kellene tartalmazni, hogy zárgondnok csak a zárlati ingatlan székhelyéről legyen ki-