Telekkönyv, 1918 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1918 / 5-6. szám - Házparcellázás 1. [r.]

43 építenek nagyobb bérházakat a jól jövedelmező részenkint való eladás céljából. A házparcellázásnak ezen rendszerré vált gyakorlata mellett, a legutóbbi 15—20 év folyamán rohamosan keletkezett a tíznél is több külön részre osztott házak tömege és ma már Fiuméban úgy aránylik a végrendeleti intézkedésen alapuló új házfölosztások száma az adásvétel folytán keletkezőkéhez, mint 1 : 10. Ez idő szerint tehát Fiume ingatlanforgalmát annyira uralja a házrészek adásvevése, hogy szinte elképzelhetetlen, miként lesz itt majdan életbeléptethető a kilátásba helyezett házfelosztást tiltó rendelkezés? Részek szerint megosztott házak — szórványosan bár, — az ország más részein is találkoznak. A legnagyobb csoport — a vonatkozó (1855. évi aug. 18-án és 1857. évi okt. 29-én kiadott) rendeletekből következtetve — Sopron városában és vidékén fordulhatott elő. Csakhogy ott csupán a már létező „részházak" telekkönyvi fölvételére nézve történt intézkedés a most idézett rendeletekben, — továbbá a 9000/1912. I. M. számú rendelet értelmében, míg a további fölosztás meg lett tiltva. (Lásd még az erdélyi tkönyvi rend. 56. §. h) pontját.) Itt tér el aztán lényegesen a Fiume különleges telekkönyvezését szabályozó 67785/1900. I. M. számú rendelet, amennyiben: „Az a gyakorlat, mely szerint a házak végrendeleti intézkedésnél, vagy szerződésnél fogva emeletek, vagy helyiségek szerint föloszthatok, egyelőre fönnmarad és az ily fölosztás telekkönyvileg érvényesíthető. (3. §. 2. bekezdés.) Ezen lényeges eltérésnél fogva tehát csak a fiumei élő házfölosftási gyakorlat az, amely szerény fejtegetésem keretébe tartozik, illetve ónnak kiinduló pontját képezi. Ami a házrészek telekkönyvezési módját illeti, már Fiume régi telekkönyvének fölvétele alkalmával megtalálták azt az eléggé bevált (ha — mint alább kimutatni alkalmam lesz, — nem is tökéletes) formát, amelyet a betétszerkesztési utasítás majdnem változatlanúl átvett. Az egyes házrészeket ugyanis külön tkönyvi lapokra vették föl és újabb fölosztás esetén a lejegyzett házrészt ismét egy újonnan nyitott lapra vitték át. Csupán a házrészek együvé tartozására való utalás volt vagy nagyon laza, vagy teljesen hiányzott. Itt a kapcsolatot a betétekben megteremtette a betétszerkesztési utasítás, elrendelvén a házrészek többi betéteinek az A) lap jegyzet-rovatában való fölsorolását. (Ugyanígy intéz kedik a 9000/1912. I. M. sz. rend.)