Telekkönyv, 1918 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1918 / 5-6. szám - A történeti földközösségek közös ingatlanaiból a községi iskolai alapot illető rész elkülönítésének kérdése

Noha — mint az alábbiakból majd kitűnik, — a törvényhozás akarata az, hogy a kérdéses egyszázadrészt az iskolai alap részére bármiféle birtokrendező eljárás során el kell különíteni, ha ez alkalommal a szabályban értett közös terület osztandó föl, — az idézett. 39. §. mégis a birtokrendező eljárás általános megjelölése helyett ,,a tagosítás és a legelő-elkülönítés" kifejezést használja amaz eljárások megjelölésére, amelyek során a kérdéses egyszázadrészt a községi iskolai alap javára el kell különíteni. Pedig nyilvánvaló, hogy már az 1836: XII. t.-c. 19. §-a szerint is önállóan, a közös ingatlan fölosztása nélkül foganatosítható tagosítás esetében az 1868: XXXVIII. t.-c. 39. §-ának alkalmazására tér nem nyílik, mert hiszen az önálló tagosítási eljárásban nem kerül fölosztás alá az utóbb említett szakaszban szem előtt tartott közös ingatlan.1 Tehát az utóbb hivatkozott szakaszban említett tagosítás alatt csak a nem önállóan, hanem más olyan birtokrendező eljárással kapcsolatos tagosítást kell érteni, amelynek során közös ingatlan fölosztás alá kerül. Ilyen tagosítási eljárás az arányosítással kapcsolatos tagosítási eljárás, valamint az a tagosítási eljárás, amely az akár önállóan, akár úrbéri rendbeszedéssel együttesen foganatosított úrbéri legelő-, erdő- és nádaselkülönítési eljárással kapcsolatos. Az arányosítással a tagosítást az 1836: XII. t.-c. 12. §-a értelmében mindig és pedig hivatalból kellett összekapcsolni, ezért a tagosítás megjelölése nem öleli föl úgy, amint ez az arányosításra nézve áll, az összes úrbéri rendbeszedés és úrbéri elkülönítési eljárásokat. Minthogy az úrbéri elkülönítés nélkül foganatosított úrbéri rendezés során az 1868: XXXVIII. t.-c. 39. §-ában szem előtt tartott közös terület fölosztás alá nem kerül, ennélfogva az utóbb idézett szakaszban említett tagosítás alatt az ilyen úrbéri rendbeszedés nem érthető s így annak az idézett szakaszban külön kiemelésére szükség nem merült föl. Ellenben az úrbéri elkülönítés során az 1868: XXXVIII. t.-c. 39. §-ában szem előtt tartott közös ingatlanok kerülnek fölosztás alá s mivel, — mint fönt kiemeltem, — a tagosítás megjelölése 1 Természetesen önként ilyenkor is ajándékozhatnak a birtokosok az iskolai alapnak ingatlant, ámde a cikkben nem erről, hanem a kényszer-elkülönítésről van szó.