Telekkönyv, 1918 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1918 / 5-6. szám - A történeti földközösségek közös ingatlanaiból a községi iskolai alapot illető rész elkülönítésének kérdése

36 az összes úrbéri elkülönítési eljárásokat nem öleli föl, a törvényhozásnak az 1868: XXXVIII. t.-c. 39. §-ában a tagosítás mellett az " úrbéri elkülönítést mindenesetre külön ki kellett volna emelnie. Az utóbb idézett szakasz azonban az úrbéri legelő-, erdő- és nádaselkülönítési eljárások közül csupán a legelőelkülönítési eljárást emeli ki a tagosítás mellett, ami arra a föltevésre látszik alapot szolgáltatni, hogy az 1868: XXXVIII. t.-c. 39. §-ának szabálya az úrbéri erdő- és nádaselkülönítésre, tehát az ezen eljárások során fölosztott (elkülönített) közös erdőkre és nádasokra alkalmazást nem nyer. Ez azonban csak látszat. Ha ugyanis az itt kérdésben forgó szabály a közös erdőre és a közös nádasra alkalmazást nem nyerne, akkor csak a közös legelő volna az, amelyre ez a szabály alkalmazást nyer. Csakhogy ha ez áll, akkor merőben érthetetlen, miért beszél a kérdéses szabály minden megkülönböztetés nélkül a „fölosztandó közös terűidről" a ,,f(Elosztandó közös legelő" helyett. Ehhez járul, hogy ha a szabály csakugyan csupán a közös legelőre állana, akkor azt a szabálynak annál is inkább világosan ki kellett volna fejeznie, mert a „tagosítás" szónak megszorítás nélkül történt használatából következik, hogy tagosítással kapcsolatos erdő- és nádaselkülönítésre a többször említett szabály alkalmazást nyer. Nem marad tehát más hátra, mint az a föltevés, hogy a törvény a „tagosítás és legelőelkülönítés" kifejezéssel nem eléggé szabatosan fejezte ki azt az akaratát, hogy az 1868: XXXVIII. t.-c. 39. §-ának szabálya alkalmazást nyer a közös legelőnek, erdőnek és nádasnak bármiféle birtokrendezés során foganatosított fölosztása esetében. Pedig, hogy ez a törvény akarata, azt bizonyítja az 1868: XXXVIII. t.-c. a fönt kiemelteken fölül még azzal is, hogy 41. §-ában a „községi birtokrendezésnél, a közös területből a 38. §. rendelete szerint iskolai célokra elkülönített rész" jövedelméről rendelkezik, — bizonyítja továbbá az 1871: LV. t.-c. 13. §-a, amelyből nyilvánvaló, hogy a törvényhozás az 1868: XXXVIII. L-e. 39. §-át az arányosítási eljárásban és az erdőre is alkalmaztatni kívánta, amidőn kimondotta, hogy a lelkészeknek s az iskolatanítóknak az arányosítás alkalmával erdő- és legelőilletőségük az 1868: XXXVIII. t.-c. 39. §-a értelmében a községi iskolai alapot