Telekkönyv, 1918 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1918 / 5-6. szám - A történeti földközösségek közös ingatlanaiból a községi iskolai alapot illető rész elkülönítésének kérdése

A történeti földközösségek közös ingatlanaiból a községi iskolai alapot illető rész elkülönítésének kérdése. Irta: Dr. Gabona Lajos. A népiskolai közoktatás tárgyában hozott 1868: XXXVIII. t.-c. V. fejezetében közelebbről meghatározott községi iskola fölállítására kötelezett minden közösség köteles „fekvő birtokban vagy készpénzben iskolai alapot alkotni, s azt évről-évre lehetőleg szaporítani" (38. §.). Ezen alap jövedelme, valamint az idézett törvénycikk 35. §-a értelmében kivetett községi adó (iskolai adó) csak községi iskola állítására és fönntartására fordítható (40. §.). ,,Ez iskolai alapvagyon gyarapítása végett mindenütt, ahol a tagosítás és a legelő-elkülönítés még ezentúl fog történni, azon alkalommal a már fönnálló vagy netalán fölállítandó községi népiskola számára a fölosztandó közös területnek mindenki illetményében aránylag beszámítandó legalább egy század része elkülönítetik" (39. §.). Ez utóbbi rendelkezés tehát a községi iskolai alap javára biztosítja az idézett szabályban említett közös ingatlanok területének legalább egy századrészét. A szabály alkalmazása szempontjából teljesen közömbös, hogy a községi népiskola a kérdéses illetőségnek a községi iskolai alap javára elkülönítésekor már fönnáll-e. A kérdéses illetőséget a községi iskolai alap javára tehát a községi birtokrendező eljárás alkalmával akkor is ki kell hasítani, el kell különíteni, ha a községi népiskola még nincsen fölállítva. Ez utóbbi esetben a törvény kivételesen megengedi, hogy addig, amíg a községi iskola fölállíttatik, a „községi birtokrendezésnél, a közös területből a 39. §. rendelete szerint iskolai célokra elkülönített rész jövedelme a törvény kellékeinek megfelelő felekezeti iskola vagy iskolák segélyezésére fordíttassák" (41. §.). Nem ilyen könnyű annak a kérdésnek eldöntése, hogy a községi iskolai alapot miféle közös ingatlanból illeti az egy századrész és ezt az egy századrészt minő birtokrendező eljárás során szabad és kell elkülöníteni. A nehézséget az 1868: XXVIII. t.-c. 39. §-ának nem egészen kifogástalan szövegezése okozza.