Telekkönyv, 1917 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1917 / 9-10. szám - Az elővásárlási jogról. 1. r.

78 mat ismerve — mert tudnia kellett, hogy be van jogom kebelezve — megvette az ingatlant, annak ezen jog előtt meg kell bájolnia, s engednie kell. Az ingatlant a vételár lefizetése ellenében nekem kell átengednie s a bíróságok mai gyakorlata szerint semmi akadálya annak, hogy erre irányuló keresetein — esetleg viszonkeresetem — megítéltessék. Nem áll tehát az, hogy csupán kártérítésre van igényem s magát az adás-vevési szerződést — mely mögöttem s tudtom nélkül lett kötve — meg ne támadhatnám. Más kérdés az, hogy úgy amint ma az elővásárlás joga szabályozva van, elegendő biztosítékot nyújt-e arra nézve, hogy azt a rosszhiszemű kötelezett ki ne játszhassa? És erre a kérdésre éppen az indokolásban felhozottak — nevezetesen, hogy bírói árverésen nem. lesz figyelembe véve, s hogy az 0. P. T. 1076. §-a szerint csak az a jelentősége van, hogy értesíteni kell a jogosítottat — megadják a választ, hogy bizony könnyen kijátszható. Semmit sem kell az illetőnek, aki e joggal terhelve van, megtennie, csak éppen erősen megterhelni ingatlanát, hogy az bírói uton elárvereztessék. Előfordult már az, hogy az elővásárlás joga be volt kebelezve s egyúttal meg volt állapítva a vételár is, melyen az elővásárlásra jogosult az ingatlant magához válthatja. Ám az ingatlanok árviszonyai — akár okszerű gazdálkodás, akár a gazdasági viszonyok kedvező alakulata következtében annyira és kedvezően változtak, hogy az elővásárlás jogával terhelt nagy vagyoni hátrányt lát abban, hogy neki az előre nem látott viszonyok következtében előre meghatározott áron kelljen ingatlanán túladnia. A kibúvó csak ez lehet. Megterheli ingatlanát, az bírói árverés alá kerül s az ingatlanért annak rendes forgalmi értékét meg fogja kapni. És ha az árverésen a remélhető vételárt senki sem igéri meg, akkor mindig akad egy-egy könyörületes és jószívű hozzátartozó, aki megajánlja a remélt összeget s akár ez, akár később a terhelt megveszi az elárverezett ingatlant s most már szabadult az elővásárlás jogától, mert az árverési vevő az ingatlant tehermentesen fogja megkapni. Fentebb hivatkoztam a budapesti tábla határozatára, mely a bekebelezett elővásárlás jogát valóságos dologbeli jognak minősíti. Találunk a kézen forgó gyűjtemények közt határozatokat, melyek némi világot vetnek arra, hogy az elővásárlás joga mily