Telekkönyv, 1917 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1917 / 9-10. szám - Az elővásárlási jogról. 1. r.

79 Irányban volt gyakorolva s hogy mily viták fejlődtek ki a jogosított telekkönyvileg bekebelezett joga körül. Tanulságos, hogy szép számmal akadnak határozatok, melyek arról tanúskodnak, hogy az elővásárlás joga nem is az volt, aminek nevezték és bekebelezték, hanem az ősiségi nyiltparancs 19. §-ának kijátszására irányuló tiltott zálogszerződés. A megszorult földbirtokos színlelt adás-vevési szerződést kötött, de abban a reményben, hogy rövidesen vagy ő, vagy hozzátartozói közül valaki vagyonhoz jut, úgy biztosította magát, hogy az elővásárlás jogát bekebeleztette. Kitűnt a periratokból, hogy mi volt a szándék, s vesztette vagyonát s vele mindenét. Találunk határozatokat, melyekből arra lehet következtetni, hogy a jogvita arra irányult, hogy elérkezett-e az idő, hogy az elővásárlásra jogosult ezen jogával élhessen. A terhelt — nyilván azért, mert az ingatlan értéke tetemesen emelkedett, — szabadulni akart volna az ingatlantól, s tudakozódott is vevő után, de még nem kínált meg vele senkit. Tudomására jutott ez az elővásárlásra jogosítottnak, ki most már azon a címen, hogy a birtok eladó, kívánta azt saját részére. Kimondja a határozat (Kúria 10.384/894. sz. a.), hogy az elővásárlásra jogosított e jogával csak akkor élhet, ha a kötelezett egy harmadik személlyel vételi szerződésbe bocsátkozott. Kimondja azt is, hogy az ingatlan vételára bírói becsű utján meg nem állapítható. (Folytatjuk.) KÜLÖNFÉLE. Telekkönyvi érdekből szükséges részleteldarabolásról váz rajz szerkesztése. Egyik kir. törvényszék elnöke a felügyelete alail álló egyik kir. járásbíróság mint leiekkönyvi hatóság javaslatára kataszteri mérnök kirendelése iránt tett előterjesztést (6.009/1907. I. M. számú rendelet, I. K. XVI. évf. 65. 1.) telekkönyvi részlet bíróilag elrendeli eldarabolásáről vázrajz szerkesztése s az eldarabolásnak a leiekkönyvi térképen való foganatosítása végeit oly esetben, midőn a telekkönyvi részletet különböző osztályzati földekből alakították és a tagosítás alkalmával különböző jogállású ingatlanok egyenértéke fejében adták ki. vázrajzi eldarabolását azonban a telekkönyvi betétszerkesztéskor szabd yellenesen elmulasztót ták. Igazságügyminiszteri megkeresésre a pénzügyminiszter úr 1916. évi augusztus hó 29. napján 108.930. P. Ü. M. szám alatt kelt átiratában kijeién lelte, hogy a leiekkönyvi részletnek telekkönyvi érdekből elrendelt eldarabolásából vázrajz hivatalos használatra a szükséges adatok-