Telekkönyv, 1917 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1917 / 9-10. szám - A többtermelés és a kisbirtokosok tagjai

68 csigával lehetett volna felvontatni vagy leereszteni az állatot és terhet. Másutt 30—40 öl széles és olyan mély vízmosáson vezetett keresztül az út, hogy a falu tornya nem látszott volna ki belőle. Hát milyen áldázkodást vitt véghez az a birtokos, kinek keskeny tagja meredek hegyoldalon emelkedett a magasba és hegyre fel kellett szántania. És az ilyen utak és tagok tervezése széltében el volt terjedve. De gazda nem annak örvend, ha szép a térkép, hanem annak, ha a tag gazdasági célból jól kihasználható és könnyen megközelíthető. Sok panasz és éles irodalmi harcok folytak addig, míg rendeletben nem kötelezték a vállalkozókat arra, hogy közlekedésre alkalmas utakat, gazdaságilag jól megművelhető alakú tagokat kötelesek tervezni. (Volt méltatlankodás, zúgás bizonyos berkekben meg nem érdemelt és felesleges munkaszaporítás címén! . . .) Ezek az utak a közlekedés tekintetében elveszett területek, a természetben a legkedvezőbb esetben begyepesedtek, de legtöbbször a szomszéd birtokosok, mint a senki földjét, elfoglalták. A közlekedés pedig, éppen mint tagosítás előtt, egymás tagjain történik, mert csak így lehet — uzusszerü utakon — a mocsarakat, nádasokat, tókat és hegyeket kikerülgetni. Ez pedig nemcsak veszekedésekre, perekre, érzékeny károsodásokra vezet, de kétségtelen bizonyíték arra nézve is, hogy az ilyen szép térképek szerint tagosított területek a többtermelés tekintetében semmi sikerrel sem biztatnak. Az előbbi típusaimmal kapcsolatban még csak azt jegyzem meg, hogy ezek nem csak kivételes jelenségek, hanem országszerte elterjedt, lépten-nyomon mutatkozó krónikus tünetek és ki lehet mondani, hogy alig van község, mely ezekben a terheltségekben ne szenvedne. Több mint 30 esztendeje dolgozom körzővel és tollal a magyar tagosítás munkakörében és a tagosító eljárás fejlesztése érdekében. Volt alkalmam megismerni hazánk minden részében a tagosítások minőségét, értékét és ez alapon ki merem mondani, hogy a kisbirtokosok vagyonának 90 százalékát olyannak kell minősíteni, amely a tagosítás nemzetgazdasági céljait meg se közelítette s így a többtermelés tekintetében egyáltalában szóba se jöhet. Ez az oka annak, hogy Magyarország mezőgazdasági produkció tekintetében messze elmarad sokkal kedvezőtlenebb talaj-