Telekkönyv, 1917 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1917 / 9-10. szám - A többtermelés és a kisbirtokosok tagjai

69 viszonyú és rosszabb éghajlati viszony közt levő külföld eredményei mögött. Ez azonban természetes okok természetes következménye. Hazánk magyarországi részében a hitbizományoknak, holtkézi és magán nagybirtokoknak nem volt érdeke, hogy a kisbirtokok tagosítása szociális érzékkel készüljön. A kisbirtokosok pedig nagy tömegük .mellett sem tudtak úgy érvényesülni, hogy ez alapon a tagosító eljárás korszerű fejlődéshez jusson. így volt lehetséges, hogy az 1871. évtől kezdve az 1909. évig — tehát közel 40 esztendeig — a tagosító eljárás tekintetében semmi törvényhozási intézkedés hazánk magyarországi részében nem történt. Természetes tehát, hogy az elavult törvény egyéb felburjánzott uzusok segítségével a legsilányabb eredményeket termelte s most ott állunk, hogy bátran elül kezdhetjük az egész munkát. Hazánk erdélyi részeiben sokkal kedvezőbbek az erőviszonyok a kisbirtokosok és nagybirtokosok között. Ott a székelyek a siculica hereditas alapján 1848 előtt személyileg és vagyonjogilag nemesi jogokat élveztek, a szászok pedig a királyi kiváltságok alapján szintén urai voltak birtokuknak. Ezek aztán az ősi, örökölt jogokhoz szokva sikeres ellenállást fejtettek ki és a nagybirtokosok nem tudtak úgy ráfeküdni a kisbirtokosokra, hogy ezek teljesen elveszítsék befolyásukat. Alig néhány év múlva olyan felzúdulás állott elő az 1871. évi tagosító eljárás ellen, hogy a rendszerváltozást kikerülni nem lehetett. Az 1871. évi tagosító eljárást szabályozó törvényt 1880-ban új törvény váltotta fel. Ezt követte 1892-ben és ezt 1908-ban az újabb és újabb rendszerváltozás, mely utóbbit aztán csekély változtatással 1909-ben a magyarországi részre is kiterjesztették. Az 1871. évi törvény alapján a tagosítás a tényleges birtoklás alapján történt, a költségeket a volt földesurak viselték, a kézi- és igásmunkát a volt jobbágyok teljesítették. Ez az állapot állott fenn a magyarországi részben az 1909. évig. Az 1880. évi törvény az eljárást telekkönyvi alapra fektette, a költségeket kizárólag készpénzben kellett fedezni, melyet az állam szedett be és a szükséghez képest utalt ki. Az 1892. évi törvény a kataszteri alapelveket juttatta érvényre, végleg eltörölte a kölcsönben hitelesítést s a régi rendszerű hite-