Telekkönyv, 1917 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1917 / 7-8. szám - Meddig van helye a végrehajtást szenvedő ellen bekebelezésnek?

51 szerzeft jogától meg nem foszthatja. Az. aki a letétet mint ingót foglalta, csak ennek kielégítése után jöhet figyelembe. Az ügy a felső bíróiságokat meg nem járta, s így a határozat jogerőssé vált. Kiemelendő azonban az az érvelés, mellyel az ingók módjára foglaltató állt elő. Hogy az utolsó jelzálogjogos hitelező az által, hogy a kiutalványozó végzést jogerőre engedte emelkedni, megnyugodott abban, hogy az eladott ingatlanok vételárából neki semmi sem jut. Saját tényével szemben most kielégítést a már egyszer jogerősen befejezett ügyben nem követelhet. Az érvelés meg nem állhat, mert a jelzálogjogos hitelező csak az adott esetben nyugodott meg a sorrendi végzésbe és a kiutalványozó végzésbe, de a körülmények változtával joga újból felled t. A tkvi hatóság a már meghozott sorrendi végzéshez amúgy is kötve van s eszerint a kiesett hitelező helyére :iz utána köve kezű hitelező lép. Ugyanazok a hitelezők. — mert teljes kielégítést az első sem nyert, — a végrehajtást szenvedő más híróság területén levősugyancsak bírói árverésen eladott ingatlanaihói kíséreltek meg kielégítést nyerni, ahol egyikük sem volt bekebelezve, s csak a sorrend: tárgyalás megtartása után tudták meg, hogy az eladott ingatlanok • áron keltek el, hogy vételárfelesleg is mutatkozik. Mindkettő megkísérelte a végrehajtást, de más és más úton s mert a gyakorlatban ingadozás volt, az egyik követelését vesztette. Az egyik hitelező a tkvi hatósághoz nyújtotta he a kérelmet, illetve végrehajtás foganatosítása végett megkerestette az illetékes tkvi hatóságot, mely azonban a kérelmet. —- mivel az ingatlanok nár eladattak. — elutasította. A másik ingók módjára foglalt s' lefoglalta a végrehajtást szenvedőnek kijáró vételárfelesleget. Ez utóbbi célt ért, míg az előbbi — mert csak az elutasítás után foglalt ingók módjára — vesztette egész követelését. A Curia 1533 1886. sz. határozata szerint végrehajtásilag elárverezett ingatlanra az árverés jogerőre emelkedése esetéhen az árverés foganatosításának feljegyzése után a régi tulajdonos ellen érvényes zálogjogbejegyzés nem szerezhető. Ezt a gyakorlatot a tkvi hatóságok sok helyen folytatták s bizonyára folytatják ma is. Újabban azonban a Curia Pk. V. 9876 915. sz. a. megváltoztatta eddig elfoglalt álláspontját, s kimondta, hogy az ellen, akinek ingatlanait elárverezték, továbni bejegyzésnek van helye ab-