Telekkönyv, 1917 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1917 / 5-6. szám - Végrehajtás ingatlanok haszonélvezetére katonai szolgálatot teljesítő egyének ellen. 2. r.

45 évi június hó 23-án kelt szerződéssel kiskorú gyermekeinek ajándékozta, akiknek a javára a tulajdonjog ezen az alapon a jelzett telekre telekkönyvileg be is kebeleztetett. Ennek megtörténte után R. F. 1914. október 20-án a fentemlített B. cég, 1915. február hó 15-én pedig D. cég részére nyilatkozatokat állított ki, amelyekben e cégek követeléseinek fennállását elismerve, kiskorú gyermekeinek törvényes képviselőjeként megengedte, hogy e követelések biztosítása végett a zálogjog a fent megjelölt telekre bekebeleztessék. Ezek a nyilatkozatok gyámhatósági jóváhagyás végett bémutattatván, azokat az árvaszék egy ugyanabban a határozatában „azzal a hozzáadással" hagyta jóvá, hogy a B. cég javára „bekebelezendő zálogjognál feljegyeztessék az a körülmény, hogy ezt a.követelést" a D. cég javára „bekebelezendő zálogjoggal egyidejű rangsor illeti meg", viszont a D. cég javára „bekebelezendő zálogjognál azon körülmény jegyeztessék fel, hogy ezt a követelést" a B. cég javára „bekebelezendő zálogjoggal illeti meg az egyidejű rangsor". Ezt a „hozzáadás"-t az árvaszék avval indokolta, hogy „az ajándékozott az ajándék erejéig az ajándékozónak az ajándékozás idején már- fennállott összes tartozásaiért szavatol és nem jogosult arra, hogy az ajándékozó egyik hitelezőjét a többi hitelező kárára előnyben részesítse". Ezt az árvaszéki határozatot senki sem felebbezte meg. Ezt követőleg B. cég a javára kiállított s a fenti értelmű gyámhatóságii jóváhagyási záradékkal ellátott nyilatkozat alapján kérte a zálogjog bekebelezését. Ez 1915. március 21-én el is rendeltetett, de — az árvaszéki határozatban említett feljegyzés nélkül, és foganatosíttatott C) 39. sorsz. alatt. Ezután D. is folyamodott zálogjog bekebelezéseért, még pedig azzal, hogy zálogjogának a B. zálogjogával való ranghelyazonossága is feljegyeztessék. A tkvi hatóság 1915. április hó 12-én D. javára is elrendelte a zálogjog bekebelezését, de a ranghelyazonosság feljegyzésére vonatkozó kérelmével D.-t elutasította, avval az indokolással, hogy a kéri feljegyzés csak a B. cég részéről kiállítandó engedély alapján eszközölhető. D. javára a zálogjog C) 40. sorsz. a. kebeleztetett be. (A vonatkozó végzés még1 most sem jogerős, ezért az ezzel elintézett kapcsolatos telekkönyvi ügyet később fogjuk ismertetni.) D. kért is ilyen engedélyt B.-től, de nem kapott, amiért is azután ezt beperelte, kérvén vonatkozó keresetében „itéletileg megállapítani", hogy a kérdéses zálogjogokat „egymással szemben egyenlő rangsor illeti meg, s ennek következté-