Telekkönyv, 1917 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1917 / 5-6. szám - Végrehajtás ingatlanok haszonélvezetére katonai szolgálatot teljesítő egyének ellen. 2. r.

42 mert • jog biztosítása tekintetéből csak az 1881: LX. t.-c. 237. § és következő £-aiban szabályozott zárlati eljárás vehető igénybe. A tulajdonper tlkvi feljegyzésének kérdéséhen a m. kir. Kúria 11. szánni polgárjogi döntvényéhez állandóan szigorú következeességgel ragaszkodik. Pedig 35 éven át sok szomorú tapasztalat meggyőzhette volna a m. kir. Kúriát arról, hogy sok ember siratja döntvényét, aki dacára anrfak, hogy megnyerte tulajdoni perét, ingatlanát mégis elvesztette, pusztán amiatt, mert azt idejében a tlkvben feljegyeztetnie nem sikerült a m. kir. Kúria 11. számú polgárjogi döntvényénél fogva; a perfeljegyzéstől mentes ingatlant aztán a beperelt tlkvi tulajdonos sietett eladni vagy megterhelni, a jelzálogos hitelező pedig sietett arra végrehajtást vezetni és elárvereztetni, ügy, hogy mikorra a tulajdoni pert indított pernyertes felperes az elsőbírósági ítéletet megkapta, már akkor az ingatlan vagy más névén volt, vagy nagyon meg voll terhelve, vagy pedig jogérvényesen már el is ár vérezte tett. Azt lehet erre mondani, hogy ott van az Í881; LX. t.-c. 237. §-a (amelyre a m. kir. Kúria 11. számú polgárjogi döntvénye is reámutat), kérjen a felperes zárlatot. Nincs ebben a tanácsban semmi köszönet. Az 1881: LX. t.-c. 237. §-ának a) pontja szerint zárlatnak van ugyan helye a tulajdoni per indítása előtt vagy a tulajdoni per folyama alatt, de csak akkor, ha a birtokos elleni igényét közokirattal vagy teljes bizonyerejű magánokirattal igazolja s egyszersmind kimutatja, hogy zárhit alkalmazása nélkül igényének érvényesítése veszélyeztetve van. Már pedig kevés azon tulajdoni perek száma, amelyekben ily módon zárlatot kérni és azt a tlkvben feljegyeztetni lehet. A legtöbb ember, aki tulajdoni pert indítani szándékozik, ügy vél magán segíteni, hogy keresetét kitörlési keresetnek címezi és altban elsősorban azt kéri, hogy az alperes tlkvi tulajdonosnak tulajdonjoga eredeti érvénytelenség címén kitöröltessék s azután az ő tulajdonjoga bekebeleztessék. Csakhogy a bíróságok, legalább a felsőbíróságok, támaszkodva a m. kir. Kúriának 11. számú polgárjogi döntvényére, nem ülnek fel a felperesi fogásnak, hanem abból az ókból, mivel a kereset sajátlag tulajdonjog megítélése és így új nyttvánkönyvi jog szerzésére, nem pedig az előbbi tlkvi állapotnak helyreállítására irányúi, rendesen elutasítják a felperest kérelmével. A felperes tehát a legtöbb esetben. — ahol t. i. zárlatot nem kérhet — teljesen ki van szolgáltatva az alperes tlkvi tulajdonos.