Telekkönyv, 1917 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1917 / 3-4. szám - Idegen helynevek magyar alakjának használata

26 pításnak megfelelően kell használni; — minden egyéb hivatalos kiadványban és szövegben azonban ezek a nevek is magyaros alakjukban használhatók. A leggyakrabban használt földíajzi nevekről egy jegyzékei és néhány útbaigazítást az 1. és 11. számú melléklel tartalmaz. Budapest, 1917. évi január hé> 12-én. Sándor János s. k. Melléklel a 38.754/1916. B. M. eln. számú körrendelethez. I." Városok, helységek. Athén (Athénai), Bécs (Wien); Bécs-Ujhely (Wiener-Neustadt), Boroszló (Breslau). Bréma (Brémen). Bukarest (Bueurésti), Diakovár iDjakovo). Drezda (Dresden), Drinápoly (Edirné), Erdőd (Erdut), Erdővég (Erdevik), Eszék (Osijek), Filippopoly (Fihbe), Fokváros (Capétown), Génua (Genova), Göttinga (Göttingen), Hága (S'Gravenhage^ Heísingfors (Helsinki), Mahtua (Mantová), Monoszló (Moslavina), Nádor-Fehérvár (Béograd), Nápoly (Napoti), Német-Bétfalu (Njemacka Rétfalu'. Nikápoly (Nighebolu), Pádua (Padova), Páris (Paris), Párma (Parma), Pétervárad (Petrovaradin), Prága (Praha), Regede (Badkershurg). Rodostó (Tekirrdagb), Róma (Boma), Spárta (Sparta), Szábács ÍSabac), Szendrő (Srhederevo), Szent-Pétervár (Petrograd), Ipek (PecJ, jajcza (Jajcze), Jászvásár (Jassy), Jeruzsálem (Elkudsz), Kairó (Masr el Kahira), Kaproncza (Koprivnica), Karlóczá (Karlővic), Károlyváros (Karlovac), Konstantinápoly (Stambul), Koppenhága (Kjöbenhavn). Kőrös (Krizevci), Krakkó (Krakow), Krapma-Teplicz (Krapinské-Toplíce), Lipcse (Leipzig), Lissabon (Lisboa), Magyar-Bétfálu IMadzarka Rétfalu), Sziszek (Sisak), Trapenzunt (Tarabuzun), Í rója (Trója), Turin (Torinói. Tübinga (Tübingen), Újlak (llok), Valpo (Valpovo), Várasd (Varazdin), Varasd-Teplicz (Varazdinske Toplice), Várna íVárnai. Varsó (Warszawa), Velejicze (Venezia), Verőcze (Virovitiea), Zágráb (Zagreb), Zengg (Senj), Zimony (Zemum)." A melléklet II. alatti része: a folyók, tavak, csatornák, a llí. alatti része: a tengerek, a IV.: a fokok és szigetek, az V.: hegyek, erdők, a VI.: országok, vidékek neveit tartalmazza. A VII.: a kétféle elnevezésű városok szokottabb formáját ajánlja, a szerbhorvát, a dalmáciai helynevekről és az idegen helynevek földrajzi neveinek jelzőiről szól. Azt hisszük ezek után. hogy a különcködők telekkönyveink nyelvezetének további megfertőzésétől elállanak, amit egyébként tanácsos lenne, ha ugyan meg nem történt, igazságügyi rendelettel is biztosítani.