Telekkönyv, 1917 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1917 / 3-4. szám - Idegen helynevek magyar alakjának használata

2a „38.754/1916. B. M cin. számú körrendélet. Idegen helynevek magyar alakjának használata. (Valamennyi törvényhatóságnak; valamennyi árvaszéknek; valamennyi központi választmánynak: a: országos levéltárnak. Budapest székesfő­városi államrendőrség főkapitányának; az csendőrkerületi parancs­nokságoknak; a határszéli rendőrkapitányságoknak; az állami kórházak, elmegyógyintézetek és gyermekmenhelyek igazgatóinak; az állami anya­könyvi hivataloknak: a községi közigazgatási tanfolyamok igazgatóinak; valamennyi kebelbéli osztályfőnöknek és osztályfőnökhelyettesnek.1 A Magyar Tudományos Akadémia 1916. évi június hó 15-én tartotl összes illésében elhatározta, hogy kiadványaiban azokat az idegen hely­nevekéi, amelyeknek az irodalomban és a közélelhen magyar alakjuk fejlődött ki és terjedt el. magyar szövegekben magyaros alakjukkal; nevezi meg és hogy hasonló rendelkezés meglétele végeit lordul a ma­gyar kormányhoz. Az Akadémiát erre az állásfoglalásra az indította, hogy a földrajzi tulajdonneveknek eredeti, azaz idegen alakjukban való használata min­dig következetlen marad, azonfelül egészen elszigetelt dolog is. meri egyetlen nyugati müveit államban sincs példája sem a hivatalos, sem az irodalmi nyelv használatáhan; amellett történetileg gyűlt és alakult szó­kincsünk fogyasztását és szegényítését jelenti és irodalmi stílusunk tisz­taságát rontja: viszont az idegen helynevek magyaros alakjai tör­ténelmi, művelődési, hadi és politikai érintkezések emlékei, — kiirtásuk­kal vagy elleledésükkel tehát veszendőbe mennek a velük összeforrt emlékek is és romlik, gyöngül a nemzeti életünk szempontjából annyira fontos történelmi tudat. Kzeknek az érveknek és szempontoknak helyességél elismerve, a Magyar Tudományos Akadémia kívánsága indokoltnak és helyesnek mutatkozik. Ennélfogva szükségesnek tartom, hogy a vezetésem és felügyeielein alatt álló összes hatóságok, hivatalok és intézetek a Magyar Tudomá­nyos Akadémia előbb említett határozatához alkalmazkodjanak, vagyis a hivatalos kiadványokban és szövegekben az idegen földrajzi tulajdon­nevek magyaros alakját használják és az idegen elnevezési a hivatalos kiadványokban, legfeljebb csak a magyar alak után, zárójelben említ­sék meg. Minthogy azonban a horvát-szlavón országos kormány a horvát­szlavón-országi városok és községek hivatalos neveit az 1913. évben meg­állapította, amint ezt az 1914. évben 2739. eln. számú körrendeletemmel! közöltem. — a horvát-szlavonországi községeknek és városoknak neveit a ílorvál-Szlavonországókkal való közös vonatkozásokban, valamint a/ említett országok hatóságaival való érintkezésben a hivatalos megáll i

Next

/
Thumbnails
Contents