Telekkönyv, 1917 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1917 / 3-4. szám - Ranghelyüket veszítő kamatok
24 érinti. Mindamellett erős a hitem, hogy ez a vitális érdekekei érintő kérdés későbben, — talán éppen az ingatlan-árverések korlátozását megszüntetendő rendelet keretében — kielégítő megoldást fog nyerni. De vájjon miért nem lehetett az erre vonatkozó rendelkezést már a 12.000/1915. I. M. számú rendelet 17.§-a alapján megtartható árverések, valamint ingatlan haszonélvezetére vezetett Végrehajtások esetéhen is a 22. §. analógiájára életbeléptetni, amiből aztán nem csak feltételezni, de határozottan következtetni is lehetne arról, hogy a végleges megoldás sem fog elmaradni? Mennyi izgalomtól lettek volna így megkímélve a hitelezők, mennyi hiábavaló munkától a bíróságok és — főleg — mennyi zaklatástól és. költségtől a szerencsétlen adósok! . . . wieni lakós javára ... Nincs olyan képtelenség, aminek követői ne akadnának. Egy geögrafus elkezdte, hogy a térképeken a helyneveket mindenhol úgy írják, mint az illető hely nemzeté írja. A tudományos célokra szolgáló térkép ügye jóformán a tudósok belügye lett volna. Ámde némely tudós azt is hajtogatta, hogy az irodalomban is fogadjuk el a helységneveket szőröstől-bőröstől úgy, ahogyan az illető nemzeteknél megszületett. Vagyis: ne bécsi piros kendőről, hanem wieni piros kendőről énekeljünk, ne a bécsi rongyot, hanem a wieni árút szidják. Ha volna: nem prágai, hanem prahai. sonkái ennénk. • Szóval: csorbítsuk meg a nyelvkincsünket. Hiába szólalt föl sorra a magvar irodalom minden hivatott fóruma, a botor javaslat, es a szépecskén elharapózó szokás ellen: ez a hivatalokba is befurakodott. Nyelvérzékünk most gyönyörködhetik azokban >'i telekkönyvekben, amelyekben a zálogjogot X. V. wieni gyáros javáru kebelezték be. Szerencse, hogy a bírák legnagyobb része nem ugrott be a javaslatnak. De hát elég szépséghiba, hogy telekkönyveinkben egyszer a Wien, másszor a Bécs szó van, még ugyanazon hatóságnál is. Bizony különös, hogy a telek könyvvezető egyszer ezt, másszor azt kénytelen írni. ahogyan a bíró felfogása a végzést fogalmazza. A kérdésben állási foglalt végre a belügyminiszter a következő rendelet kibocsátásával:
