Telekkönyv, 1917 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1917 / 1-2. szám - A kisajátító tulajdonjogának előjegyzése

egyezséget is, hogy tehát eszerint a 42. §. végső bekezdésében nincs az ugyanennek a §-nak előző bekezdéseiben szem előtt tartottól különböző esetről szó. Igen ám, csakhogy nem nehéz bebizonyítani, hogy a tervmegállapító egyezség egyáltalán nem tartozik a 42. §. végső bekezdésében említett „egyezségek" közé. A 42. §. végső bekezdése ugyanis azt mondja, hogy ,,. . . egyezségek alapján . . . szerzett tulajdonjognak . . " Ezeknek az „egyezségekének alapján tehát a kisajátító tulajdonjogot szerez. Vagyis ezeknek az ,,egyezségekének a tárgya tulajdonjogi változás (tulajdonátruházás) létesítése. A 32., 38. és 40. §-okban említett egyezség tárgya ellenben e §-ok világos rendelkezései szerint: a kisajátítási terv megállapítása. A termegállapító egyezség célja is tulajdonátruházás, de nem ez Ilegalább is közvetlenül nem ezl a tárgya. Kétségtelen továbbá, hogy a 42. §. végső bekezdésében egy községre vonatkozó több egyezségről van szó. Igen, de egy községnek a K. T. 31. §-ának első bekezdése szerint csak egy kasajátitási terve van, amelynek egyezségi megállapítása a K. T. 32., 38. és 40. §-ai szerint egy egységes egyezséggel, tehát egy egyezséggel történik. Tekintettel végül arra, hogy a tervmegállapító egyezségen, tehát „ugyanazon okiraton" alapuló előjegyzések a tkvi rdt. 123. §-a alapján is kérelmezhetők volnának egy kérvényben: semmi értelme sem volna annak, hogy ezt — eléggé hangsúlyozottan — a K. T. is megengedje. Még nyilvánvalóbbá teszi a fentebb kifejtetteket az a körülmény, hogy a 42. §. az „egyezségek" mellett „szerződések"-et is említ. Mert mit jelent ez? Említettem a kisajátítás telekkönyvi ieljegyzéséről írott cikkemben („Telekkönyv" XXI. évf., 9. sz., 114. old., 2. jegyz.), hogy a magánúton, t. i. nem kisajátítási eljárás keretében létesülő vétel lényegileg szintén egyezség, és természetesen áll ez a 42. §-ban említett szerződésekre is, ha ezek formailag vételi (vagy általában terhes) szerződések. Ilyenformán — a lényeget tartva szemelőtt — fölöslegesnek tűnik fel a 42. §-ban az „egyezségek" mellett a „szerződések" felemlítése. Meg kell azonban gondolni, hogy nemcsak vétellel, cserével, vagy más terhes jogügylettel szerezhet a kisajátító, hanem pl. ajándékozás útján is (amikor tehát az átruházó — aki nyilván a kisajátítás céljáért való lelkesedésből akar adni — semmiféle nyomás alatt