Telekkönyv, 1915 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1915 / 3-4. szám - Szükséges-e a kézjegy hitelesítése a perenkivüli telekkönyvi eljárásban? [1. r.]

46 hogy felsorolásuk, ismertetésük e cikk szük kereteiben teljes te­hetetlen, de nem is szükséges. Itt tökéletesen elég tisztában lenni azzal, hogy a peres és perenkívüli eljárások igényei nem azo­nosak. Nem azonosak pedig különösen a peres eljárás szükségle­teivel a perenkívüli telekkönyvi eljárás szükségletei. A jogszabá­lyok hosszú sora volna e tétel bizonyítására példaképpen felhoz­ható, amivel a szót szaporítani szintén felesleges, a fönti példák nyomán ezt bárki könnyen megteheti. Azt hisszük, hogy célunkat úgyis el fogjuk érni, ha példaképpen tüzetes vizsgálat alá vesszük a magánokirati kellékeknek ama szabályait, amelyek értelmének helyes megállapítása lesz éppen a kulcsa a fölvetett kérdés meg­oldásának ÍS. (Folytatjuk.) Egyről—másról. Az egyik budapesti kir. közjegyző jegyzőkönyvi kivonatában ez van: „A tulajdonjog felerészben N. J., másik felerészben B. .!. javára egyenlő arányban telekkönyvileg bekebleztessék." Ez a kis mutatvány klasszikus példája a hivatalok időtrabló caf­rang-tenyésztésének. ha egyszer kiírják, hogy ] 2—1 2 részben kell bekeb­lezni; akkor minek odaírni még külön, hogy egyenlő arányban? Azután meg a tulajdonjogot lehet még máskép is bekeblezni, mint telek­könyvileg? * Sok helyen ezt írják: ..a . . . Sz. jogerős hagyatékátadó végzése alapján." A jogerős szó fölösleges, mert hiszen csakis jogerős végzés alap­ján írhatunk át ingatlant. Hisz ha ilyen cafrangot beírnak, akkor miért nem írják be azt is, hogy a bíró a végzést aláírta és pecséttel elátták. Végre ezek is olyan lényeges kellékek, mint a jogerősség. A bejegyzésbe fölösleges beírni, hogy: .,Pest-Pilis-Solt-Kiskun vár­megye árvaszéke által 1913. január 25-én 642/1913. sz. alatt jóváha­gyott" szerződés alapján. c Ha egyszer a jogügyletben kiskorúak szerepelnek: úgyis bizonyos, hogy a tkvi hatóság csak akkor adhat a kérelemnek helyet, ha a szer­ződést jóváhagyta. Ez éppen olyan kellék, mint a felek aláírása, a be­kebelezés és a jogcím. Ha ezekre nem kell a bejegyzésben hivatkozni, minek hivatkozzunk a g\7ámhatóság jóváhagyására? A végzésben csak az értesítő-részben hivatkozzanak az árvaszék számára, így azután a bevezetőnek nem jut eszébe, hogy a jóváhagyást is beírja.

Next

/
Thumbnails
Contents