Telekkönyv, 1915 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1915 / 3-4. szám - Szükséges-e a kézjegy hitelesítése a perenkivüli telekkönyvi eljárásban? [1. r.]

45 kéri kötelezni. De hiába megy az elbirtokló az ilyen ítélettel a telekkönyvi betétszerkesztési bizottsághoz, mert ennek csak olyan ítélet alapján szabad tulajdonjogot bejegyezni, amellyel ez a tulajdonjog egyenesen és kifejezetten megítéltetett, illetve annak elismerésére vagy telekkönyvi bejegyzésének tűrésére a telekkönyvi tulajdonos (illetve ennek jogutóda) köteleztetett, és még így is csak akkor, ha kellően igazolja, hogy most is birtokos (1886: XXIX. t.-c. 15. §. és 1889 : XXXVIII. t.-c. 5. §. I. bek.). Lehet megfordítva is. A perbíró bizonyára nem ítélné meg a tulajdonjogot a puszta birtoklás alapján, ami pedig több esetben elég a tulajdonjognak telekkönyvi bejegyzéséhez. (1886 : XXIX. t.-c. 12. és 16. §., 675/1888. IM. sz. rend.) Egyszóval vannak szabályok, amelyek többet, és vannak szabályok, amelyek kevesebbet kívánnak valamely ténynek perendkívüli igazolására, mint amennyivel az perben bizonyítható volna. Teljesen elhibázott tehát az olyan okoskodás, hogy csak az. ami a perben bizonyító erővel bír, fogadható el a perenkívüli eljárásban is igazolásul. Az örökösödési eljárásban a halálesetfölvétel is elegendő az örökösi minőség elismerésére, öröklési perbén már a bíró ezzel nem éri be, sőt még az úgynevezett anyakönyvi családi értesítővel sem, mert a netán létező ismeretlen örökösök képviseletére ügygondnokot nevez ki. Mindez pedig következik a kétféle eljárás céljának különbözőségéből. Abban ugyanis egyezik a peres és a perenkívüli eljárás, hogy mindkettő a magánjogok megvédésére szolgál, — amíg azonban a peres eljárásban a megvédendő jog vitás (meg van támadva, vagy legalább veszélyeztetve) — addig a perenkívüli eljárásban a megvédendő jog még, vagy már nem vitás. A peres eljárás célja tehát a vita eldöntése, a perenkívüli eljárásé pedig annak elhárítása vagy következményeinek kiküszöbölése (kényszervégrehajtás). Természetes és érthető, ha ezt a kétféle célt nem ugyanazok az eszközök szolgálják s hogy ami az egyik cél elérésére szükséges vagy elegendő, — az nem okvetetlenül szükséges vagy nem elegendő a másik cél elérésére. Azok a szempontok, amelyek ebben a tekintetben irányadók, a jogviszonyok különbözősége, rendezésük több-kevesebb fontossága stb. szerint oly sokfélék,