Telekkönyv, 1915 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1915 / 3-4. szám - Az uj polgári perrendtartás 317. § 3-ik pontjának befolyása a bekebelezés alapjául szolgáló magánokiratok alaki kellékeire

42 erdélyi telekkönyvi rendtartás arról, hogy a bekeblezés alapjául szolgáló okiratok a polgári törvénykezési rendtartás határozatai szerint bizonyító erővel kell birjanak, mert a 67. $ csak azt írja elő, hogy: „Bekebelezések és előjegyzések csak eredeti okiratok alapján történnek." A magánokiratok alaki kellékeiről pedig ezen rendtartás 82. §-a intézkedik s ezért látszólag úgy tűnik fel, mintha a Pp. 317. §-ának 3. pontjában írt hitelesítés ezen telekkönyvi rendtartás területén a bekebelezések alapjául szolgáló magánokiratokon nem képez feltétlen alaki kelléket. Az új Pp. 317. §-ának megalkotásánál azonban a törvényhozó akarata arra irányult, hogy az írni nem tudó egyének által kötött írásbeli jogügyleteknél az eddig tapasztalt visszaéléseknek elejét vegye és a fokozott óvatossággal azon igyekezzék, hogy az okiratból az írni nem tudó valódi akarata tükröződjék vissza. Ezért kívánja a hitelesítést, mely alkalommal az 1886.VII. t -e. 27. §-a szerint a hitelesítő személy az okiratot felolvasni, az okirat értelméről és következményeiről az illető felet felvilágosítani köteles. Ha tehát írástudatlan fél jogügyletet köt s azt írásba foglaltatja, az erről szóló okirat alakilag jogérvényes csak akkor lesz, ha az az új Pp. 317. § 3. pontja szerint van kiállítva. Mivel pedig az okiratok jogérvényességét a telekkönyvi rendtartás 68. és 69. §§-ai alapján meg kell vizsgálni és mivel a telekkönyvi rendtartás 83. §-a szerint: „Ha bizonyos okiratok jogérvényességére a tartalom vagy alak tekintetében még más kellékek is vannak kiszabva, úgy azoknak ezen kellékekkel is ellátva kell lenniök, hogy a bekebelezés alapjául szolgálhassanak;" ennélfogva nyilvánvaló, hogy ezen telekkönyvi rendtartás hatályosságának területén is a bekebelezés alapjául szolgáló magánokiratokon az írástudatlan kézjegyét hitelesíttetni kell, mert ezen kellék hiánya esetén — alaki érvényességi kellék lévén — a bekebelezés el nem rendelhető. Azok a kartársak, kik olyan vidéken laknak, hol az írás tudatlanok nagyobb számban vannak, tudják leginkább méltányolni az új Pp.-nek ezen újítását, mert eltekintve attól a csekély jövedelemtöbblettől, mely a hitelesítéssel jár s mely a végzett munkával korántsem áll arányban, kilátás nyílik arra, hogy a felek látván, miszerint okirataikat a körjegyző vagy ügyvéd a közjegyző közbejövetele nélkül elkészíteni nem képes, az okirat elkészítésével is a közjegyzőt fogják megbízni. Nagy előnye ez