Telekkönyv, 1915 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1915 / 12. szám

157 Igen is lehet zálogjogot szerezni az A. I. szám alatt felveti tlkvi testnek egyes birtokrészletére, vagy ilyen birtokrészletnek egyes részére is, — valamint lehet a + alatt felvett birtokrészletnek egyes részeire is, és végre lehet a közös tulajdonostársat illető eszményi résznek, tehát az egészhez viszonyított arányban kifejezett eszményi jutaléknak eszményi vagy természetben térfogat szerint meghatározott részére is, de csak azután, ha az illető birtokrészlet, vagy annak a szóban levő részlete, illetőleg az eszményi jutaléknak szóban levő eszményi vagy térfogat szerint meghatározott része előbb tulajdonjogi átruházás folytán elválasztatott. lejegyzés, illetőleg vázrajz mellett való -szétdarabolás mellett Önálló birtokrészletté alakult, vagy a I. 4- alá vétetik ugyanabban a telekjegyzőkönyvben. * A tkvi rendi. 57. §-ánál a joggyakorlat alapján a következőkel jegyezzük meg:1 a ráióti 316. sz. tkvi betétben -\- 1. sor- 1416. hrsz. a. felvett részlet felé esik, a térképen nem egyenes. Mert itt, hogy úgy "mondjuk, a térkép nyelvén beszélek, és ezen is kell beszélnem, mivel a térképi ábrázolás forog szóban. (Hogy egyúttal a telekkönyvi megjelöléseket is. felölelem, annak itt súlya nincs.) Éppen így belyes, há azt mondom, hogy a rálóli 2496., 2497. és 2498. hrsz. részletekre nézve a tkvi térkép helyesbítendő, és nem törődöm azzal, hogy ezek a részletek a telekit önjTvben jószágtestekként szercpelnek-e vágy sem, — mert evvel törődnöm nem is kell, és nem is volna helyes, mivel semmi érlelme sem volna annak, hogy a térképi ábrák közül az egyiket jószágtestnek, a másikat részletnek nevezzem. Amidőn a telekkönyvszerkesztés során ' még nem jutottak el a jószágtestek alakításáig, természetesen szintén nem beszélhetnek még jószágtestekről. Ha tehát azt magyarázzuk, hogy mely részletek azok, amelyek a telekkönyvben egymagukban is jószágtestek, és melyek azok, amelyek csak együttvéve jószágtestek: szintén helyesen beszélünk, mert a jószágtestek alakításának stádiumára vonatkozva szólunk, már pedig kétségtelen, hogy ebben a stádiumban még csak részletek vannak, amelyekből tehát még csak lesznek jószágtestek. Azon nem kell megütközni, hogy ilyenformán ugyanaz az obiectum egyszer egészet, máskor meg részt jelentő néven neveztetik, mert hiszen egy obiectum bizonyos körben lehet egész, egy más (tágabb) körben pedig csak rész. 1 E niegjegj^zéseket a Telekkönyvi iskola 16. ívének 242. oldalán a Telekkönyvi rendtartások I. része 3. §-ánál kezdettük meg, amikor jegyzet alatt a következőket mondottuk: E megjegyzésekben több száz jogesetből leszűrt megállapodásokat tükröztetünk a legnagyobb gonddal. A sok jogeset közlése nehézzé tejszi az áttekintést; emellett a sok jogeset elolvasása és egybevetése kifárasztja a gyakorlat emberét, aki rendszerint nem ér rá azok tüzetesebb tanulmányozására, a bennök foglalt kijelentések egybeállítására-