Telekkönyv, 1915 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1915 / 9. szám - Mit nem lehet bekebelezni

110 A legnagyobb jóakarat mellett sem lehet erre a kérelemre azt mondani, hogy teljesíthető, s hogy kis elnézéssel szolgalomnak is minősíthető a vasutak irányában támasztható kártérítésről való lemondás. Évtizedekre húzódik már az, hogy az államvasutak, — de talán más vasutak is folyton kísérleteznek ilyen kérelmekkel, s miként a föntiekből is meglátszik, — változó eredménnyel. Némely járásbíróság helyet ad a bekebelezésnek, s ezzel örök időkre statuál egy nem létező szolgalmat, melyet azonban most már mindenki figyelemibe venni köteles. Ennek dacára kétlem, hogy a felső bíróságok csupán ezen helytelen bekebelezés folytán megállapítanának jogokat vagy kötelezettségeket. Nevezetesen, hogy meg nem állapítanák a vasút kártérítési kötelezettségét, csupán azon az indokon, hogy be volt kebelezve a szolgalom s ezért a vasútat kártérítésben nem marasztalnák. A felsőbírósági határozatokban látni is ehhez hasonló esetet. A Curia 1737/900. sz. alatti határozatában megállapította a vasút felelősségét, dacára annak, hogy egy hasonló szolgalom az ingatlanon, mely egy városé volt, amely felperesként lépett föl, — a vasút javára be volt kebelezve. Kisajátításkor a pályatest melletti óvszalag a város korlátolt tulajdona maradt, s be volt kebelezve az a szolgalom, hogy a korlátolt tulajdonos az óvszalagon fák tenyésztésétől el lett tiltva. Be lett igazolva, hogy a mozdony szikrái és egyéb belőle kihulló zsarátnok gyújtotta föl az óvszalag melletti füvet s az amellett levő avart. Ettől tüzet kapott az erdő, mely jó részben elégett. A kártérítésben való marasztalás alapja az is, hogy a vasút nem figyelmeztette s nem kötelezte a várost arra, hogy az óvszalag területét fű és avartól mentesen tartsa. Az 1881: XLI. t.-c. megállapítja a tűztávlatot. Megállapítja, hogy tűzbiztos anyagból álló épület 8 méterre, fa vagy zsindelyes 20 méterre, szalma vagy gyékényes 60 méterre és lobbanékony tárgyak 100 méterre legyenek a pályaszíntől. Aki ezen belül épít, az törvényellenesen jutott ily távolságba, az ezen tiltott cselekményéből jogot — adott esetben kártérítést, — nem követelhet. Be van rá jogszabály is, hogy senki sem ruházhat át több jogot másra, mint amennyije neki van. Ha a vasút valakivel úgy szerződött, hogy megengedi a közelben való építést, de viszont nem felel vasúti üzemből folyó károkért, akkor ez a megállapodás köti az utódot is, kinek tudnia kell, hogy mit és kitől veti.