Telekkönyv, 1915 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1915 / 9. szám - Mit nem lehet bekebelezni

111 Egyről-másról. A kisajátítási törvény szerint a kisajátítási joggal felruházott vállalat köteles a kisajátítási tervet bemutatni, amelyből az ingatlanok lajdonosának á neve is kitűnik. A törvény szerint az adatokat a leiekkönyvi hatóságok soronkívül kiszolgáltatni kötelesek. (31. §.) A 35. §. szerint: a kisajátítónak jogában áll kérni, hogy a terv megállapítása végett kitűzött határnapról a telekkönyvi érdekeltek külön is értesíttessenek. Köteles a vállalat e célból az összeírásnak az értesítendő felekre vonatkozó kivonatát csatolni. A kártalanítási eljárásra, a 46. §. szerint, a törvényszék a helyszínére határnapot tűz s erre az összeírásban foglalt tulajdonosokat és a többi összes érdekelteket megidézi. Ezekből kitűnik, hogy az érdekeltek jegyzékét mindig a vállalatnak kell becsatolni. Az egyik törvényszék mégis megkereste a telekkönyvi hatóságot, hogy a helyrajzi számonként közölt ezernyi ingatlanokra vonatkozólag közölje, hogy kik az érdekeltek? Ez a munka egy embernek több heti fölösleges munkáját jelenti. A véleményem az volt, hogy a megkeresést cl kell utasítani, mert a kisajátítási ügy mellett már ott kell lenni a kisajátítási összeírásnak és az ebből készített érdekeltek jegyzékének. Ha nincs ott, akkor miatta föl kell hívni a vállalatot, de semmi esetre sem szabad megkeresni a telekkönyvi hatóságot. Hisz ha az utóbbi eset gyakorlattá válnék, akkor egy-egy telekkönyvi hatóságot, melynek területén 10—20 községen halad át a vasút, a kisajátítási vállalat agyonroskaszthatna a munkával. A törvényszéki előadóval rövid uton való tárgyalások után azonban, a telekkönyvi hivatal abban állapodott meg, hogy mivel „kisajátítási ügyben minden bélyegmentes", a vállalat bélyegmentes telekkönyvi kivonatokat kérne ezerszám. Ezekből állítaná össze azután a jegyzéket. A sok ezer kivonattal még több dolog lenne, ezért a megkeresést teljesíteni tanácsos. „A jelen törvény alapján eszközlendő kisajátítási eljárásra vonatkozó minden beadvány, tervrajz, összeírás, szerződés, egyezség, jegyzőkönyv, becslevél, bizonyítvány vagy nyilatkozat, határozat és felebbezés bélyegmentes." Láthatjuk tehát, hogy itt egy szó sincs a telekkönyvi kivonatok bélyegmentességéről. A törvényszék tehát fölöslegesen kaparta ki a váltalat javára a tűzből a gesztenyét. A telekkönyvi hatóság pedig egy alaptalan megkeresés miatt fölöslegesen dolgozott. Mikor ilyen eseteket látunk, ne csodáljuk, hogy sok hivatalnok kell s hogy a hivatalok tennivalók tengere között vergődnek.