Telekkönyv, 1915 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1915 / 9. szám - Mit nem lehet bekebelezni

108 előnyöseim helyzetet, ne hitelesítsen! Az egész kérdés tehát azon fordul meg, hogy az okirati kellékek fölállításánál irányadó és figyelembe veendő szempontok a peres és a perenkívüli eljárás szabályozásánál nem azonosak, vagy amennyiben azonosak, nem egyenlő fontosságúak. Ezért visszás dolog az egyik eljárás idevonatkozó szabályait a másik eljárásra is kiterjedőknek venni. Éppen ilyen visszás a telekkönyv ..szentírássá" tételére gondolni addig, amíg nem tudjuk biztosítani, hogy a telekkönyvbe csak abszolút igazságok kerüljenek. Mert nem csekélység az, megtámadhatatlanná tenni valamit, amiről nem tudjuk, hogy igaz-e? A cikkíró főmunkatársunk által említett törlési perözönt csak egyféleképpen lehetne kikerülni, ha t. i. kimondanók, hogy a bejegyzés az, ami jogot alapít, változtat és megszüntet (telekkönyvi alaki jogerő elve), hogy tehát a bejegyzés megtámadhatatlan. De mi lenne ebből?! Azoktól, akiket az elméjében hirtelen megháborodott telekkönyvvezető tulajdonosokul bevezetne, vagy akik ilyenekül hamis adatok alapján jutnának be, megtámadhatatlanul szerezhetné meg bárki a tulajdonjogot! A jogától megfosztott fél csak kártérítést követelhetne! Isten mentsen ettől. Szerk. ^Mit nem lehet bekebelezni. Irta Hamar Gyula dr., kir. Ítélőtáblai bíró. A szaklapok e napokban ismertették egy kir. ítélőtábla határozatát, mely helybenhagyta a tkvi hatóság végzését, amelyben ez elutasította a vasút azon kérelmét, hogy bekebeleztessék a házra az a szolgalom, hogy a vasúti üzemből kifolyó, nevezetesen a mozdony szikrái által okozott kárt a ház tulajdonosa tűrni tartozik. A kérdés nem új, mert már a pozsonyi ítélőtábla is foglalkozott a kérdéssel 1963/898. sz. a. s helybenhagyta a tkvi hatóság elutasító végzését. A vasút mentén fekvő községek telekkönyveiben s betéteiben számos esetben oly bevezetéseket is találunk, ahol ez a kártérítésről való lemondás mint szolgalom be van kebelezve. Egyes tkvi előadók nem igen gondolkodtak afölött, hogy mi is a szolgalom. A magyar királyi államvasutak azon kérelmének, hogy a ház tulajdonosa tűrni tartozik a vasúti mozdony szikrái által okozott kárt, helyet adtak és ezáltal egy új szolgalmi jogot létesítettek, mely sem személyi, sem telki szolgalom. Érthető, hogy a vasút biztosítani akarja magát, hogy mivel csupán az ő beleegyezésével épít valaki a rendes tűzvonalon belül, hogy ebből később valami kártérítési kötelezettsége ne támadjon. Érvelése az. hogy ha a ház mostani tulajdonosa a házat ké-