Telekkönyv, 1914 (19. évfolyam, 1-12. szám)

Melléklet: Telekkönyvi iskola

nos személyében van korlátozva; mert az ilyen a birtoklapon felvett tlkvi testről személyesen nem rendelkezhetik, hanem helyette a gyám vagy a gondnok van erre hivatva. Ugyancsak személyében van korlátozva az, aki csődbe esett; mert helyette a csődtörvény szabályai szerint a csődtömeggondnok rendelkezik. Az elidegenítési tilalom (mely a terhelési tilalmat is magában foglaljai. a hitbizományi helyettesítés, az utóöröklési jog, az elő- és a visszavásárlási jog, a feltétel, a zárlat a tlkvi tulajdonost tulajdonjogában korlátozza; mert a tlkvi test feletti szabad rendelkezési jogában gátolja mindaddig, mig ezek fenn állanak. Ámde megtudhatjuk e lapról még azt is, hogy a tulajdonos a birtoklapon felvett tlkvi testet hogyan és mi uton-módon vagyis mi cimen szerezte? (Vette-e vagy ajándékba avagy cserébe kapta, vagy pedig örökölte ? vagy elbirtoklás folytán maradt a kezén?) Ezeken kivűl megláthatjuk e lapon mindazokat a változásokat, amelyek időközben a tulajdonos személyében vagy tulajdoni jogában, illetőleg a fenébb emiitett körülményekben és viszonyokban bekövetkeztek és azokat a változásokat, amelyek a birtoklapon felven birtokállományban le- vagy hozzájegyzés folytán időközben előállottak. A teherlap, vagy C lap. A teherlap (C) arra való, hogy abból megtudhassuk a birtoklapon felvett tlkvi testnek a terheit. Megláthatjuk e lapon egyszersmind azt is, hogy mifélék azok a terhek, amelyek a tlkvi testet vagy annak egy részét terhelik ? Ezek a terhek lehetnek zálog- és alzálogjogok, szolgalmak, bérleti és haszonbérleti jogok és egyéb dologi jogok. De megtudhatjuk e lapról, hogy azok a terhek mi módon, mily oknál fogva keletkeztek és igy milyen jogcímen terhelik a tlkvi testet vagy annak egy részét ? Azok a terhek származhattak például adásvételből, amikor a vételárhátralék, — cseréből, amikor az értékkülönbözet, — öröklés vagy hagyomány utján, amikor az öröklött vagy hagyományozott összeg, — kölcsön jogügyletből, amikor a köl-