Telekkönyv, 1914 (19. évfolyam, 1-12. szám)

Melléklet: Telekkönyvi iskola

8 csönadott pénz, — ajándékozásból, amikor az ajándékozott öszszeg biztosítására szolgálnak. Megtudhatjuk továbbá e lapról a terhek jogi tulajdonságát, például azok hitbizományi, tőkepénzi vagy biztosítéki minőségét. De megláthatjuk e lapon azt is, ha valamely teher egészben vagy részben átváltozott vagy megszűnt. Később nemcsak bemutatjuk mind a három főlapot, hanem azokat tüzetes tanulmány tárgyává is tesszük. Beszéljünk most már a melléklapokról és pedig első sorban a telekjegyzőkönyvek 3 melléklapjáról, azután pedig a betétek egy melléklapjáról. A melléklapok általában. A tulajdoni igények bejelentése. 1. Az 1855. dec. 15-én kelt, Magyar-, Horvát- és Tótországra, a Szerb vajdaságra és a Temesi bánságra kiható rendelet szerint, amelyet röviden magyar telekkönyvi rendtartásnak nevezünk és amellyel a helyszínelés folytán készült uj telekjegyzőkönyvek közzétételét s azoknak a betétek elkészítéséig telekkönyvekként vezetését tárgyazó szabályok bocsáttattak ki, eme rendelet 3. §-ának 1. és 2. pontjaiban kijelölt igénybejelentés esetében a rendelet 24. §-a értelmében azon telekjegyzőkönyvhöz, mely a bejelentés által érintetett, egy iv volt fűzendő, melyre ezen felülírás alatt „Tulajdoni igények följegyzése', minden ilyes bejelentés folyó sorszámok alatt azon nap és szám előadásával, mely alatt a beadvány az iktató könyvben előfordul, följegyeztettek. Ezt a melléklapot a telekkönyvi rendtartásnak Erdélyre való kiterjesztése iránt 1870. február 5-én 264. elnöki szám alatt kelt rendelet — röviden erdélyi telekkönyvi rendtartás — 24. §-a szerint „Tulajdoni s ősiségi igények följegyzése" felírással kellett ellátni. Tudnunk kell, hogy mit kellett igénybejelentés alatt érteni ? Az igénybejelentést birtokkiigazitás bejelentésének is mondják. A helyszínelés utján készült telekjegyzőkönyvekbe is hibák csúszhattak be. Mint a legtöbb emberi mü : ez sem volt töké-