Telekkönyv, 1914 (19. évfolyam, 1-12. szám)

Melléklet: Telekkönyvi iskola

6 bejelentései" cimmel, a harmadik melléklapját pedig „C/a Régi terhek" felirással látta el. A betétek melléklapja a „Felszólalási lap". ösmerjük meg egy kissé bővebben ezeket a fő- és melléklapokat és tudjuk meg, hogy mi azok célja és rendeldeltetése? Később majd megtudjuk, hogy milyen azok berendezése ? és mi azok tartalma ? Előbb a főlapokról szóljunk. A főlapok általában. A birtoklap, vagy A lap. A birtoklap (A) arra való, hogy az a telekkönyvbe felvett ingatlan jószágot, vagy amint a telekkönyvi rendtartások mondják, a telekkönyvi jószágtestet tárgyilagos ismertető jelei szerint tüzetesen megjelölve feltüntesse. Megtudjuk tehát e lapról, hogy az ott felvett ingatlan jószág vagyis telekkönyvi test hány és miféle ingatlanból áll, s hogy azokban időközben mily változások történtek (apadott vagy növekedett-e a birtokállomány) ? De megtudhatjuk e lapról azt is, hogy az ott felvett ingatlan jószág — amelyet ezentúl a telekkönyvi rendtartásoknak megfelelően telekkönyvi jószágtestnek, röviden telekkönyvi testnek fogunk nevezni — vagy annak egyrésze nem képez-e árterületet ? nincs-e valami váltságdíjjal (maradványföld-, irtványföld-, szőlőváltságdijjal stb.) vagy szőlőfelujitási kölcsönnel terhelve, vagy nem illeti-e más telket terhelő szolgalom ? A tulajdonlap, vagy B lap. A tulajdonlap (B) arra való, hogy abból minden kétséget eloszlató módon megtudjuk a birtoklapon felvett telekkönyvi testnek a telekkönyvi tulajdonosát. Megtudhatjuk tehát e lapról, hogy névszerint ki a birtoklapon felvett tlkvi testnek a telekkönyvi tulajdonosa? De megtudhatjuk e lapról egyszersmind azt is, hogy a telekkönyvi tulajdonos személye vagy tulajdonjoga nincs-e valami tekintetben korlátolva ? A kiskorú vagy gondnokság alá helyezett tlkvi tulajdo-