Telekkönyv, 1914 (19. évfolyam, 1-12. szám)

Melléklet: Telekkönyvi iskola

30 rősöket rég aggályokkal tölté el; a telekkönyv egyáltalán nem hü képe a tényleges birtokviszonyoknak és nem áldás, de végromlás jelen állapotában sok tulajdonosra s vevőre, ugy, hogy a telekkönyveket már méltán kezdik nevezni „hiteltelen könyvek" -nek. A telekkönyvvezetők országos egyesülete az igazságügyminiszterhez 1883. évi július 31-én intézett előterjesztésében igy nyilatkozott: „Hiteltelekkönyveink jelen elhanyagolt volta és szánalmat gerjesztő állapota mély aggodalommal töltik el a jogkereső nagy közönséget és különösen azokat, kik ezen rendszert magasabb szempontból méltatva a modern állami lét egyik nélkülözhetetlen alapkövének tekintik. Ha végigtekintünk egyéb intézményeinken és összehasonlítást teszünk, sajnosán tapasztaljuk, hogy egy intézmény sincs oly szűken törvények, rendeletek és intézkedésekben, mint épen telekkönyvi intézményünk, pedig ez, tekintve a hozzá fűződött köz- és magánhitelt, fontosabb és hasznosabb intézmény az országban, mint sok más ; és talán egyik sem hat ki oly üdvösen az összes polgárokra, mint épen ez." Dr. Wlassics Gyula a Nemzet 1884. évi január hó 14-iki számában ekként nyilatkozik: „Hazánkban nagy baj az, hogy a nagyközönség a telekkönyvi intézmény hordereje iránt nincs tájékozva. Vesz, cserél anélkül, hogy a telekkönyvben is kitüntettetné a jogügyletet. Tizedik kézen van már a birtok és még mindig az első néven áll az a telekkönyvben. Az utóbbi szeretné nevére iratni a birtokot, de lehetetlen, mert csak nyilvánkönyvi előző ellen lehet nyilvánkönyvi jogokat szerezni és igy okiratilag az előzők összefüggő láncolatát kimutatni nem lévén képes, a tényleges állapot sohasem felelhet meg a telekkönyvi állapotnak. És mi ennek a következménye ? Hitelre szorul az ilyen ember. Van nagy gazdasága és nem képes földhitellel foglalkozó intézetektől egy krajcár kölcsönt sem kapni, mert a főinstrumentumot, a telekkönyvet nem képes csatolni. Ő a tizedik birtokos és az ingatlan tulajdonjoga az első nevére van bekebelezve. Ott áll tehát, hogy a jelzáloghitel-forgalomból teljesen ki van zárva, dacára nagy gazdaságának. Vagy el akarja adni az ily tényleges birtokos a birtokát — nem fog kapni vevőt, mert senki sem vesz oly birtokot, mit nevére nem irathat. Ki van zárva tehát az ingatlan az adás-vevési forgalomból is. Tapasztalásból tudom, hogy