Telekkönyv, 1914 (19. évfolyam, 1-12. szám)

Melléklet: Telekkönyvi iskola

31 egész községek"léteznek hazánkban, melyeknek csaknem minden ingatlana az emhtett ok miatt ki van véve a hitelforgalom köréből." Dr. Imiing Konrád kúriai biró a Jogtudományi Közlöny 1889. évi 23."számában igy szólt: „Legio a száma azoknak a telekjegyzőkönyveknek, melyeknek alapján a birtokállás, a tulajdonosnak kiléte, a megterhelés terjedelme, az egyes jelzálogok tárgya, a jelzálogos hitelezőknek egymáshoz való viszonya s a jelzálogos követelések rangsorozata vagy éppen nem, vagy legalább per nélkül meg nem állapitható; és innen van, hogy nagy ritka a számosabb bejegyzést feltüntető oly telekjegyzőkönyv, mely ugy az abban teljesitett bejegyzések elrendelésének, mint a bejegyzések miként történt teljesítésének szempontjából kifogás alá nem esnék. A telekkönyvi beadványok elintézése és a telekkönyvi ügyek ellátása sok helyütt olyan, hogy rosszabb akkor sem lehetne, ha telekkönyvi törvénnyel egyáltalában nem bírnánk; és a telekkönyvek kezelése s vezetése olyan, hogy a legszerényebb igényeket sem elégíti ki; a bevezetések nem ritkán oly selejtesek, felületesek, helytelenek s a szabatosságot ugy nélkülözik, mintha az, aki a bevezetéseket eszközölte, sejtelemmel sem birna arról, hogy minden szavát annak, amit ir, a törvény a közhitelesség jellegével ruházza fel, hogy minden hiba, melyet elkövet, a bonyodalmaknak, a pereknek egész sorát vonhatja maga után, egyeseknek és egész családoknak tönkrejutását okozhatja. Fokozzák még a bajt a telekkönyveknek az úrbéri rendezéshez képest részint megtörtént, részint még folyamatban levő átalakítása alkalmával elkövetett és még folyton felmerülő hibák: mert az átalakításoknak — tapasztalatom szerint — legalább háromnegyedrésze rossz és nemcsak azt a sok százezret nem éri meg, amibe kerül, hanem jobb, ha egyáltalán foganatositatlan maradt volna. Okiratokban, telekkönyvi beadványokban, telekkönyvi bevezetésekben, birói határozatokban, felfolyamodásokban és szaklapokban a telekkönyvi rendelet alapfogalmai és főszabályai iránti teljes tájékozatlanságot tanúsító kijelentésekkel és fejtegetésekkel találkozunk. A telekkönyv egyes lapjainak tartalmára, a telekkönyvi jószágtest jogi természetére, a lejegyzésre s hozzájegyzésre, a bekeblezés, előjegyzés és feljegyzés