Telekkönyv, 1913 (18. évfolyam, 3-12. szám)

1913 / 5. szám - Egy gyakorlati eset - tanulságul

84 lag sértése nélkül való saját szükségletre szorított haszonvételét. Szerződéses megállapodással tehát a haszonvétel körét — az egyéni szükségletek határán tul — ki lehet tágítani, vagyis a használati jog törvényes tartalmát kibővíteni. Az a jog, melyet az okirat körülír, csakis az ilyen kibővített tartalmú használati jognak felel meg, mert az engedett haszonvétel jóval túlterjed a jogosított egyéni szükségleteinek körén. Az a) pont alapján emelhető épület ugyanis egy voltaképen nyerészkedésre — vagy legalább erre is — irányuló üzlet fentartására szolgál; az e) ponton alapuló parkirozási kötelezettséggel továbbá bizonyára együtt jár az a jog is, hogy a parkírozott telekrész ültetvényeinek beszedett hozadéka a lekaszált fü, fagallyazás hulladéka értékesíttethessék; a város beleegyezésével végül a használat a b) pont értelmében harmadik személynek átengedhető. Az ilyen tartalmú jog azonban megfelel a törvényesnél szűkebb tartalommal konstituált haszonélvezeti jognak is. A haszonélvezeti jog ugyanis az optkv. 509. §-a szerint az idegen dolognak korlátlan haszonvétele. Ámde az optkv. 504. §-a értelmében ez a meghatározás is csak annyiban áll és irányadó, amennyiben evvel ellenkező szerződéses megállapodás nincsen. Szerződésileg tehát a haszonélvezeti jog a haszonszedés tekintetében korlátozható. Adott esetben bajos lehet ilyenformán eldönteni, hogy a törvényesnél bővebb tartalmú használati jog, avagy a törvényesnél szűkebb tartalmú haszonélvezeti jog alapítása volt-e a felek szándéka? Körülbelül igy vagyunk az itt tárgyalt esettel is, ugy hogy igen valószínű egy olyan birói megítélésnek a lehetősége, amely ebben az esetben nem használati jog, hanem korlátolt haszonvételi! haszonélvezeti jog alapításának szándékát konstatálja. Igen, de mi a szándéknál nem állhatunk meg, mert azt kutatjuk, hogy minő jog alapittatott. Az optkv. 481. §-a a szolgalmi jognak telekkönyvezett telkeken való szerzéséhez telekkönyvi bejegyzést követel. A tkvi rdtás 52. §-nak első bekezdése értelmében pedig „bekebelezésnek vagy előjegyzettnek csak az tekintethetik, ami a telekkönyvbe világosan bekebelezett vagy előjegyzettkép jegyeztetett be".