Telekkönyv, 1913 (18. évfolyam, 3-12. szám)

1913 / 9. szám - A tkvi rts 74. §-áról

Í30 A tkvi rts 74. §-áról. Irta Hamar Gyula szakolczai kir. járásbiró. Aki a tkvi rts 74. §-a alapján jut be a telekkönyvbe, erősen hangoztatja a rangsorozati elsőbbséget, neki — úgymond — ha feltételes is, de szerzett joga van, s igy azokat, akik a hagyaték átadásával egyidejűleg jutnak be a telekkönyvbe, megelőzi. A 74. § már magában véve is elég kellemetlenséget okozott sok hitelezőnek. Sok perre szolgáltatott okot, és sok esetben a felső biróságok elvi jelentőségű határozatainak kikérésére is alkalmat szolgáltatott. De hiszen ez nem is csodálható, mert a könnyelmű örökös lehetőleg ugy intézi a hagyatéki eljárás folyamán ügyeit, hogy szemfüles hitelezője mit sem kapjon, s neki kétszeresen jusson hagyaték. Mert hiszen az egyiket már elköltötte, — a hitelező azért sietett a tkvbe jutni — a másodszori öröklés meg az lenne, hogy részét idegeneknek juttatja. Érdekes látvány, hogy egy-egy nagyobb telekkönyvben ha az örökhagyó örökösei közt könnyelmű öröklésre hivatott is akad, mily özönnel zúdulnak be a hitelezők! Volt rá eset, hogy szabályszerű végrendelet hátrahagyása mellett elhalt gazdagabb örökhagyó után az alig, vagy épen nem ismert oldalági örökösök minden követ megmozgattak, hogy a végrendeletet hatálytalanítsák, s ha erre kevés is volt a remény, hoszszadalmas pert inditottak, hogy annak folyamán valami csekélyebb anyagi előnyhöz jussanak. Megtudták ezt a hitelezők is, s igy mi sem természetesebb, minthogy tömegesen jutottak be télekkönyvbe s minden erejükből ott akarták magukat tartani akkor is, mikor az örökség tárgyát képező ingatlan már a tulajdonképeni örökös nevére volt bekebelezve. Ma már nem képezi vita tárgyát, hogy ezután a föltételes zálogjogot nyert hitelezők hivatalból törlendők. Egymagában a § még nagyobb zavarokat nem okoz, de ha már a végrehajtási törvény egyes szakaszaival konkurál, akkor sok nehézségbe ütközik a § helyes alkalmazása. A végrehajtási törvény 163. §-a szerint, ha a végrehajtási zálogjoggal terhelt s elárverelni szándékolt ingatlant szolgalmi jog terheli, akkor az árverés rendszerint ugy rendelendő el, hogy a szolgalmi jog továbbra is épségben marad. Természetes, hogy ez a törvényrendelkezés már előbb szerzett jogot nem