Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 2. szám - Zálogjogilag bejegyzett követelések lefoglalásánál fölmerülő kérdésekről

zik és igy a tlkvi biró által — a tlkvi rendt. 71. és 69. §-aiba ütköző akadályok nem létében is — telekkönyvi akadálynál fogva elutasítandó. Az ingatlannak — a bérleti, illetve haszonbérleti jognak telekkönyvi bekebelezése esetében — a folyó bér- vagy haszonbérjövedelmére, mint az ingatlan haszonélvezetére végrehajtást vezetni az 1881 : LX. tc. 208. és 211. §-ai értelmében csakis zárlat utján lehet; mert az ily bér-, illetve haszonbérjövedelem nem tekinthető oly pénzjövedelemnek, amelyre, mint a végrehajtást szenvedőnek harmadik személyek elleni zálogjogilag bejegyzett követelésére az 1881: LX. tc. 79. §-ában szabályozott módon lehetne végrehajtást vezetni és a telekkönyvben alzálogjogot bekebeleztetni. Nyilvánvaló ezekből, hogy a telekkönyvi biró nem köteles a megkeresést szorosan vett telekkönyvi akadály nem létében sem teljesiteni, hanem a végrehajtási zálogjognak, illetve az alzálogjognak bekebelezését megtagadhatja akkor is, ha a megkeresés a közjogi vagy az anyagi jogszabály tiltó rendelkezésébe ütközik. 3. A harmadik kérdés az, hogy mi az alzálogjog bekebelezésének a jogi hatálya ? Az alzálogjog bekebelezésének jogi hatálya az, hogy ha a lefoglalt követelés pénzbeli és végrehajtatón kivül e követelésre másnak zálogjoga nincs: a végrehajtató a végrehajtás foganatosítására illetékes bíróságnál kérheti, hogy ezen követelés az 1881: LX. tc. 123. §-a értelmében reá ruháztassék és az átruházás a telekkönyvben bejegyeztessék. Ha pedig a lefoglalt követelés az 1881: LX. tc. 123. §-a szerint át nem ruházható, vagy ha a végrehajtató az átruházást nem kívánja, a végrehajtató az 1881: LX. tc. 124. §-a értelmében kérheti, hogy a követelés behajtására feljogosittassék, avagy pedig e végből ügygondnok rendeltessék. De hát megvan-e az alzálogjog bekebelezésének az a jogi hatálya is, hogy jelzálogi keresetet indíthasson a nem adós telekkönyvi tulajdonos ellen a végből, hogy az alzálogjoggal biztosított követelését az ingatlanból annak a zálogjognak rangsorában, amelyre alzálogjogát szerezte, kielégíttethesse? A m. kir. Kúria 1893. évi május hó 24.-én 11,796. sz. alatt kelt határozatában azt mondotta ki, hogy az alzálogjog megadja mindazon jogokat, melyeket biztosított követelése tekintetében az első zálogbirtokos bír, aki a jogot tovább zálogosi-