Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 2. szám - Zálogjogilag bejegyzett követelések lefoglalásánál fölmerülő kérdésekről

46 totta s igy a jelzálogból való kielégítés követelésére vonatkozó jogosultságot is; ez okból a zálogtárgyból való kielégítését közvetlenül és ép oly joggal követelheti az alzálogjog, mint a zálogjog tulajdonosa. Más esetekben azonban a m. kir, Kúria ellenkezőleg határozván: 1895. évi ápril hó 19.-én kelt teljes ülésében meghozta 61-ik számú polgári döntvényét, amely szerint az alzálogos hitelezőnek a jelzáloggal terhelt ingatlan tulajdonosa ellen rendszerint nincs kereseti joga és magából az ingatlanból — árverés folytán történt vételárfelosztás esetét kivéve — csak ugy nyerhet kielégítést, ha saját adósának jelzálogilag biztosított követelését magára ruháztatja vagy annak behajtására feljogosittatik; abban az esetben azonban, ha az alzálogjoggal terhelt követelés biztosításául bekebelezett zálogjog a tlkvi rendt. 79. §-ában foglalt fentartással töröltetett, közvetlenül a jelzálog tulajdonosa ellen fordulhat keresettel; mert az alzálogos hitelező az alzálogjog bejegyzésével csakis saját adósának jelzálogilag biztosított követelésére és nem magára az ingatlanra szerez zálogjogot és a jelzálogilag bekebelezett követelés elzálogosításának tényében sem a követelés engedménye, sem az annak biztosításául szolgáló zálogjog átruházása nem foglaltatik. A m. kir. Kúriának eme teljes ülési döntvénye óta nincs e kérdésben többé ellentétes joggyakorlat; mert az alsóbiróságok is e döntvényt követik. De vájjon megvan-e a jogi hatály akkor, ha színlelt, valótlan követelés alapján bekebelezett zálogjogra, eredetileg érvénytelen jelzálogjogra kebeleztetett be az alzálogjog ? És megvan-e a jogi hatály akkor is, ha az alzálogjog bekebelezésének időpontjában már nem állott fen az a követelés, amelynek biztosítására szolgált az a jelzálogjog, amelyre az alzálogjog bekebelezése történt? Mindezekre a kérdésekre a joggyakorlat hol igennel, hol nemmel felel. Mai telekkönyvi rendszerünk szerint a nyilvánosság és közhitelesség elvénél fogva mindent, ami a tlkvben még nincs kitörölve, fencíllónak és érvényesnek kell tekinteni. Ennélfogva senki sem köteles vizsgálni azt, hogy az a bejegyzés, amelyet ő a tlkvben megtekint, érvényesen jött-e létre ? hogy az az okirat, amely a bejegyzés alapjául szolgált,