Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 1. szám - A telekkönyvi vázrajzok készítéséről

30 Azt is tetszik mondani, hogy az „udvar" meghatározott jogi tartalommal nem birván Jogi terminus technikusként nem is használható". Ez igaz. Az udvar époly kevéssé bir jogi tartalommal, mint egy szekrény vagy egy tintatartó, mert nem jogi fogalom, sőt nem is fogalom, hanem tárgy, dolog. De nem is kell azt itt Jogi terminus technikusként" használni, csak a maga valódi értelmében venni. Miután — sajnálatunkra — a fentiek szerint felfogásában nem osztozkodunk és igy természetesen érveket a mellett rendelkezésére nem bocsáttattunk, azt hisszük nem volt baj, hogy egy kissé elkéstünk a válasszal. Z. I). úrnak. Vannak olyan közös teriiletek, amelyek a tulajdonosaik külön gazdaságaiba szervesen beleilleszkednek ugy, hogy e gazdaságoktól elkülönítve, önállóan — épugy mint a közös udvarok — helyesen nem lehetnek a forgalom tárgyai s nem is szoktak igy forgalomba kerülni. Ilyenek a több belsőséghez tartozó, különféle gazdasági célra szolgáló u. n. külső udvarok, (pl. szérűskert) a közös árkok, több szőlőhöz tartozó ós kocsimegálló, lerakodó, szüretelő helyül szolgáló közös helyek stb. Ha az ilyen területek a rájuk nézve fennálló tulajdonközösség miatt a rendos szabályok érteimébon mint külön jószágtestek egy u. n. közös betétbe vétetnének fel, szükségkópon a forgalom önálló tárgyaivá lennének, ami gazdasági rendeltetésükkel ellenkezik. Ennélfogva ezeket a betótszerk. Utasítás 114. §-ában előirt és az e §-hoz készített XVIII. c ós XVIII. d mintákon (A 1.1-2 sorsz. bejegyzés) látható módon kell telekkönyvezni. É. K. úrnak. Ha az egyetemleges jelzálogjogok tárgyai a föbotétben vagy a mellékbetótek egyikébon hozatnak össze (összesittotnok), akkor nem kell az áthozott jószágtestekre vonatkozó részjelzálogjogi bejegyzéseket szintén átvezetni abba a tjkvbe (betétbe), amelybon az összesités történik. Ebben az esetben a már létező jelzálogjogi bejegyzés szövege — természetesen egy uj bejegyzéssel — mogf'eklőon kiigazítandó, mert e szöveg az Összesítés folytán helytelenné vált (t. i. a bejogyzett zálogjog nem csupán a pl. A) I alatti, hanem az A) II, III ós -f- 1 sorszám alatti jószágtesteket is terheli). Kiterjesztésnek ilyen esotben helye nincs, mórt nem keletkeznek új jelzálogjogok. A kérdéses végzés tehát csak annyiban helytelen, hogy olyasmit rendel el, ami fölösleges. K. I. árnak. Ön azt kérdezi, hogy „az ogyházi birtokoknál ama kitüntetés, hogy mindekovi lelkész vagy mindenkovi tanító használatában — szolgalmi terhet képez-e?" — Nincs itt „szolgalmi teher", sőt egyáltalán magánjog som. Az a telek, amelyhoz ilyen megjelölés van fűzve : javada7om, vagyis olyan vagyon, amely valamely — egyházi vagy világi — hivatalnok fenntartására van rendeltetve. Ennek a hivatalnoknak ahhoz a telekhez való joga nem magánjog, hanem közjog, éppúgy mint a pénzboli járan* dósághoz, a „íizotós"-hez való jog. A telek javadalmi minőségének a telekre vonatkozó végrehajtást korlátozó hatása természetesen nincs, — de nem azért, mivel az ilyen telek „a felsőbb egyházhatóság hozzájárulásával ópptigy leterhelhető, mint az egyház más ingatlana", — mert pl. a hitbizományi telek is terhelhető, mégis korlátozva Van rávonatkozólag a végrehajtás (1862. okt 9. udvari rend. 25. §) a javadalmi telek egyszerűen azért nincs kivéve a végrehajtás alól, mert nincs olyan jogszabály, amely ezt kimondaná.