Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 1. szám - A telekkönyvi vázrajzok készítéséről

31 Az 590Q 1911. ós 32000/1911. ÍM. sz. rendeletek a részleteidarabolás következtében keletkezett alrészletek számozásáról intézkednek. Hát ha a telekkönyvátalakitás során történik eldarabolás, akkor természetes, hogy az ilyen esetre is állanak az idézett rendoletok szabályai. Az 1892 : XXIX. tc. 2 §-ának második bekezdéséből világosan kitűnik, hogy a két éves birtoklás igazolását a törvény az általános telekkönyvhelyesbítő eljárásban nem követeli. F. L. úrnak. A közölt adatokbői az tűnik ki, hogy a kérdéses esetben a legelőbeli osztatlan illetőségok telekkönyvozve nincsenek. Ennélfogva erre az esetre a 20,326 1890. IM. sz. rendelet 60. és 61. §-ai alkalmazandók. Az utóbbi § kifejezetten említi azt az esotet, araidőn „a tulajdonosnak több tlkvi jószágtestet képező úrbéri birtoka van". Egészen ráillenók ez a kérdésben tárgyált esetre, mert ebben is — mint irni méltóztatik — az úrbéri telkeket alkotó részletek -)- jel alatt vannak felvéve Mivel azonban a 61 § első bekezdése szerint hozzájeg-yzésnek csak a második bekezdés korlátai között van helye, e második bekezdés szerint pedig akkor, ha az úrbéri telek és a legelöilletőség különbözően vannak terhelve (vagy — ami egyre megy — az egyik terhelve van, a másik meg tehermentes), a felosztás folytán keletkezett részlet külön jószágtestként jegyzendő be : hozzájogyzésnek a kérdezett esetben csak ott lesz helye, ahol egyenlő terhelés forog fenn Már a fentebb idézett szakaszokból látható, de egyébként is kétségtelen, hogy éppen nem áll az, hogy „miután a legelő bizonyos anyabirtok után lett kiosztva annak tartozékát képezi; miből folyik, hogy nem önálló jószágteslkónt kell abba a tlkjkvbe bejegyezni az egyónenkint kiosztott hányadot, hanem I jel alá, mert csak igy lesz alkatrésze az anyabirtoknak". Az úrbéri törzstelek és az úrbéri legelőilletőség között régente fennállott jogi kapcsolat az 1871: Lili. tc. 55. és 56. §-ainak életbeléptével megszűnt, mert e §-ok szorint az úrbéri telek belső és külső alkotórészei külön elidegenitbetők és a legelőilletőségnek a belsősóghoz való tartozása csak vélelmeztctik, amely vélelemnek ellenkezője tehát bizonyítható ós igy meg is áll. A ,-f- úrbéri birtoklót „I úrbéri birtokra helyesbíteni" nem szabad. Hiszen a + alatti jószágtestek jelzálogjogokkal különbözően is lehet' nek terhelve ! Arra nézve, hogy minő terheket kell átvinni a felosztás folytán kelek kezett részletekre : az 1895. évi 51,407. sz rendelet szabályai az irányadók. Mindezekből pedig az legyen a tanulság, hogy „eszmecsere" esetén méltóztassanak megnézni, hogy mit mondanak a kötelező jogszabályok, ne pedig- önálló alapon okoskodni. A jogszabályokért a szabályalkotó, az okos* kodásért az okoskodó feleiős. N. N. álalaMtó úrnak. A 2579/1869. sz. szabályrendelet 10. §-a értelmében részleges tagosítás esetén is az egész telokkönyvi térképet újra kell késziteni, amikor önként órthetőleg megszűnik egyes részletek többszörös térképi felvétele, ami különben eddig sem volt baj, mert magában véve A többszörös térképi felvétel még nom jelent többszörös telekkönyvez-st,