Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 10. szám

285 XXXIV. tc. rendelkezéseinek megfelelően kiállított adós­sági kötvényben ki van jelölve. Egyebekben a magyar földhitelintézetre, a kisbir­tokosok országos földhitelintézetére és a magyar föld­hitelintézetek országos szövetségére fennálló külön sza­bályok a 7. § második bekezdésében jelzett módosítás­sal hatályban maradnak.1 1 A Magyar földhitelintézetről szóló 1871 : XXXIV. tc. 5. §-a szerint az intézet, mint felperes, követeléseinek behajtását adósának rendes birósága vagy az adóssági kötvényben kije­lölt más biróság előtt is kérheti, mindazonáltal az 1868: LIV. tc. 53. és 54. §-ától eltérésnek ez esetben sem lehet helye. Mivel az 1868: LIV- tc. hatályát veszti, ezt a rendelkezést a polgári perrendtartásnak megfelelően újból kellett szövegezni. Magától értetődik, hogy az 1871: XXXIV tc. 5. §-ának ez az újból szövegezett rendelkezése kiterjed a Kisbirtokosok orszá­gos földhitelintézetére is, amelyre az 1879. évi XXXIX. tc. 2. §-a az 1871: XXXIV. tc. határozatait általában kiterjesztette. Egyebekben a 7. § második bekezdésében jelzett módosítással, hatályban maradnak á Magyar földhitelintézetre és a Kisbirto­kosok országos földhitelintézetére fennálló külön szabályok (Miniszteri indokolás.) A képviselőház igazságügyi bizottsága az eredeti javasla­tot a Magyar földhitelintézetek országos szövetségének bele­vonásával toldotta meg s a következőleg indokolta: A magyar földhitelintézeten és a kisbirtokosok orszá­gos földhitelintézetén felül a magyar földhitelintézetek or­szágos szövetségére is (amelyet az 1911: XV. tcikk állított fel) vannak olyan külön szabályok, amelyeket hatályban kell tartani; ezért a bizottság a 15. § utolsó bekezdését ugy módo­sította, hogy az „és" szó helyébe vesszőt tett, az „országos földhitelintézetére" szavak után pedig beszúrta a következőket: és a magyai- földhitelintézetek országos szövetségére. (Bizott­sági indokolás.) 16. §. Az ügyvédi rendtartásról szóló 1874 : XXXIV. tc. 39. § a helyébe a következő rendelkezés lép : Aki nem ügyvéd és anélkül, hogy erre jogosítva volna, úgyszintén az is, aki jogosultsága korlátainak túllépésével üzletszerűen vagy díjért biróság vagy ha­tóság előtt feleket képvisel, részükre beadványokat szerkeszt, vagy erre- ajánlkozik, valamint az, aki az ügyvédség gyakorlására való jogát szinleli, kihágást kö-

Next

/
Thumbnails
Contents