Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1912 / 10. szám
279 vagy feltétlenül, vagy megfelelő biztosíték (42. §) letétele mellett, a kereset jogerejü eldöntéséig az árverést felfüggesztheti. De most már telekkönyvi hatóság helyett mindenütt perbíróságot, jegyzőkönyvi eljárás helyett az 1911: I. tc.-ben (Pp.) szabályozott eljárást kell érteni. A Pp. 39. §-a a következő: 1911: I. tc. 39. §-a: Ingatlanra vonatkozó tulajdon és más dologi jog vagy dologi teher érvényesítését, vagy az ingatlannak ezek alól mentességet tárgyazó perek, továbbá az ingatlanra vonatkozó osztály-, határ- és birtokperek, — ideértve a sommás visszahelyezési valamint a sommás határpereket is — úgyszintén a telekkönyvi kitörlési perek kizárólag annak a bíróságnak illetékességéhez tartoznak, amelynek területén az ingatlan fekszik. Telki szolgalmat tárgyazó perekben a szolgáló, dologi terhet tárgyazó perekben pedig a .terhelt ingatlan fekvése irányadó. Ha az ingatlan több bíróság területén fekszik, a per e bíróságok bármelyike előtt megindítható. 13. § A perer.kivüli telekkönyvi ügyekben a járásbirósági végzés ellen használt felfolyamodás felett a kir. törvényszék, a másodbirósági végzés ellen használt felfolyamodás felett pedig — amennyiben ennek helye van — a kir. Kúria határoz. A perenkivüli telekkönyvi ügyekre fennálló külön szabályok egyebekben érintetlenül maradnak.1 1 A perenkivüli telekkönyvi, valamint az örökösödési és a végrehajtási ügyekben a törvény uj fórumrendszert léptet életbe, amennyiben az első bírósági, járásbirósági végzés ellen használt felfolyamodás elintézését a kir. törvényszékre ruházza. A kir. törvényszékek az 1893: XVIII tc. 125. és 209. §-a értelmében máris gyakorolnak a járásbíróságok felett peres ügyekben felébb viteli bíráskodást és a polgári perrendtartás, midőn a járásbirósági értékhatárt felemeli, ezzel a törvényszékek felebbviteli bíráskodását a peres ügyeknek legnagyobb részére kiterjeszti. Ennek a rendszernek szinte természetes kiegészítése az, hogy a járásbirósági perekből kifolyó végrehajtási, továbbá a perenkivüli, telekkönyvi és örökösödési ügyekben is a törvényszék gyakorolja a felebbviteli bíráskodást, mert ha a törvényhozás a legfőbb bírói működést: az Ítélethozatalt reá bízza a törvényszékre, akkor nem indokolt a kisebb jelentőségű perenkivüli ügyek másodfokú elintézését a törvényszék-