Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1912 / 9. szám - A telekkönyvi betüsoros névjegyzékekről
Főfelügyelőségének és a M. Kir. Országos Levéltárnak is meg kell küldeni. Ha a selejtezés alá eső iratok közt az 1. § 12. pontja alá eső irat van, erre az emiitett hatóságok figyelmét a hirdetmény megküldésekor fel kell hívni és az ily iratot vagy iratokat kívánságukra rendelkezésükre kell bocsátani. 8. §. Azt, hogy az iratot kiselejtezték, az irattári sorkönyvben, ilyennek hiányában pedig az irat nyilvántartására szolgáló más jegyzékben az irat száma mellett vörös S. betűvel kell megjelölni A lajstromos kezelési rendszer szerint kezelt iratoknál, ha az ügycsomóból nem minden iratot selejteztek ki, a kiselejtezett iratot ugyanily módon az iratboriték megfelelő alszámánál kell jelezni. 9. §. A selejtezésről jegyzőkönyvet kell szerkeszteni, abban meg kell jelölni, hogy a selejtezést ki vezette és ki ellenőrizte, hogy milyen ügycsoportot és milyen évfolyamot selejteztek és hogy a selejtezést minden ügycsoportra nézve melyik kezelési könyvben vagy jegyzékben tüntették fel. A jegyzőkönyvben végül a papiros értékesítésének adatait is fel kell jegyezni. A jegyzőkönyvet a selejtező hatóság vezetője, valamint azok irják alá, akik a selejtezést vezették és ellenőrizték. 10. §. A kiselejtezett iratoknak megfelelő ellenőrzés mellett megsemmisítéséről vagy értékesítéséről az igazságügyminiszter külön rendelkezik. A kir. ítélőtábla elnöke, illetőleg a kir. főügyész a selejtezési munkában közreműködőket a teljesített munkához mórt jutalomban részesíti. A jutalmak összege az értékesített iratok vételárának a selejtezési és hirdetési költség fedezése után maradó részét nem haladhatja meg. A vételárnak a költségek és jutalmak összegét meghaladó részét irodaátalánytéritmény címén az adóhivatalba (állampénztárba) kell szállítani. A selejtezésről és az értékesítésről az adóhivatali (állampénztári) bevételezési adatokat is tartalmazó jelentést kell tenni az igazságügyminiszterhez. 11. §. A kir. Kúria, a kir. ítélőtáblák, a koronaügyészség és a kir. főügyészségek, továbbá a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék, a fiumei igazságügyi hatóságok, valamint megszűnt igazságügyi hatóságok iratainak és kezelési könyveinek selejtezése tárgyában az igazságügyminiszter a 7. § utolsó bekezdésében említett hatóságok véleményének meghallgatása után esetrőlesetre intézkedik. 12. §. Ez a rendelet 1912. évi augusztus hó 1.-én lép életbe. A ni. kir. igazságügyminiszternek 1912. évi június 26.-án 20,561/1912. IM. szám alatt kelt rendelete, a telekkönyvi bejegyzések foganatosítására előnyomó bélyegzők használatának megtiltása tárgyában.. Egyes telekkönjvi hatóságoknál ujabban a telekkönyvi bejegyzések foganatosítására előnyomó bélyegzőket használnak, noha ez a gyakorlat egyenesen beleütközik a fennálló eljárási szabályokba, azonfelül aggályos és nem is célszerű. A telekkönyvi rendelet 162. §-a értelmében ugyanis „minden nyilvánkönyvi bejegyzés ... oly módon teljesítendő, hogy... a/, aminek bejegyzését a bíró megengedte, teljesen és szórói-szóra leirassék*; továbbá „a bejegyezvényeknek... sürün kell egymás mellé iratniok, hogy közükbe semmi se szúrathassák*, írás alatt pedig csakis a telekkönyvvezetőnek kézírását lehet érteni.