Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 7-8. szám - A sok telekkönyv és a jegyző

229 idézett rendelet tehát nem érintette a törvénykezési átcsatolásnak az 1890: XXIX. tc. 2. §-ába foglalt anyagi jogszabályát. Erre az anyagi jogi szabályra pedig a 8,688/1892. ÍM. számú rendeletben utalni nem is kellett, mórt a bíróságok a törvényeket ismerni s eljárásuknál alkalmazni különben is kötelesek. Másrészt azonban kívánatos, hogy a telekkönyvi átvitel végett az eljárást a telekkönyvi hatóság nyomban megindítsa, mihelyest a törvénykezési átcsatolásról szóló minisztériumi rendeletről tudomást nyer és a megindított eljárást akként fejlessze, hogy a 8,688/1802. IM. számú rendelet 18. §-ának negyedik bekezdése értelmében kibocsátandó hirdetményben határnapul lehetőleg épen azt a napot lüzhesse ki, amelyet a minisztérium a törvénykezési átcsatolásról szóló rendelet életbelépési napja gyanánt megállapított, mert ezáltal eléretik az, hogy a telekkönyvi hatóság az egész törvénykezéssel együtt ugyanabban az időpontban megy át arra a bíróságra, amelyhez a kérdéses telekkönyvi részleteket csatolták, ami gyakorlati szempontból felette előnyös. Viszont a telekkönyvi hatóság a jelzettnél korábbi határnapot egyáltalában ne tűzzön ki, mert a határnapnak korábbi időre való kitűzése már ismét beleütköznék az 1890: XXIX. tc 2. § ánik ism}rtetett rcidelkizósébo. (1,391/1912. IM. sz) Uj telekkönyvi halóságok. 1912. évi május hó L-től fogva az erzsébetfalvai, ócsai és vaskóhi. — július 1.-től fogva pedig a párkányi, krasznai és zsablyai kir. járásbíróságok ruháztattak föl telekkönyvi hatáskörrel. Az összes jelenlegi és jövendőbeli künnlevőségek átengedése érvénytelen, mert a jó erkölcsökbe ütközik. A szerződést kötött B vei, melyben előbbi arra kötelozto magát, hogy B részére kölcsönt szerez, aminek ellenében B az üzleti nyereségének lüu/o át kötelezte A nak s a szerződésből eredő öszszes igényének biztosítása céljából átengedte .1 részére az egész üzleti berendezést s az árukat, az összes meglévő és később létesülő követeléseit pedig rá engedményezte. A német birodalmi bíróság a szerződést érvénytelennek jelentette ki, mert: Az engedményezett követelések egyedileg meghatározva nincsenek, enélküli általános engedményezések a tisztességes forgalmat veszélyeztetik. Ezenkívül az összes jövendőbeli követeléseknek engedményezése, különösen az egész áruraktár és berendezés átruházásával kapcsolatban minden üzJeti önállóságától megfosztja s a jogosított hitelező önkényének teszi ki az adóst, ennek következtében antiszociális jellegű s mint ilyen, a jó erkölcsökbe ütközőnek tekintendő. Egyik lényeges szerződési kikötés semmis lévén az egész szerződés — annak egységes jellegénél fogva — érvénytelenné válik' „Szülő és a ennek" cim alatt, folyó évi október hó elejétől fogva kéthetenkint megjelenő szaklapot indit szerkesztőnk fia, Káplány Géza budapesti lakos (VIII Bérkocsis-utca 29.) pedagógiai iró, aki 3 éven át Parisban, majd Londonban és a müveit nyugat több nagy városában pedagógiai tanulmányokat végzett Felhívjuk olvasóink figyelmet az e laphoz csatolt tartalmas előfizetési felhívásra, amelynek olvasása meggyőzhet mindenkit arról, hogy e szaklap rég érzett í-z'lkségnok felel meg ós igy annak megjelenését minden szülő és mindenki más, aki gyermekek tanításával és nevelésével foglalkozik, a legnagyobb örömmel üdvözölheti. Szerencsét kívánunk e vállalkozáshoz. Kérjük előfizetőinket, kegyeskedjenek ezt is előfizetéseikkel támogatni és előfizetések gyűjtésére érdemesíteni. Eladni hajlandó Dittert Ede kat. főmérnök (Temesvár pénzügyi palota III. em) az eredeti 12 K áron utánvét mellett Káplány „Telekkönyv, birtokrendezés, telekkönyvi átalakítás, betétszerkesztés" citnü munkájának 2. kötetét.