Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 7-8. szám - A sok telekkönyv és a jegyző

230 A felzetmásolatok bélyegilletéke ügyében a közigazgatási bíróság a következő elvi döntést hozta : Ha telekkönyvi kérvényhez a fél kellőszámu felzetmásolatot nem ad: a) felzetmásolati illetéket csak akkor lehet követelni, ha a telekkönyvi halóság a hiányt alakszerű felzetmásolatok készítésével pótolja, b) pótlás esetében is fölemelt ösezegben csak akkor lehet az illetéket követelni, ha a telekkönyvi hatóság a felet a hiányzó felzetmásolat pótlására felhívta. (Közigazgatási bíróság 15,843/911. P. sz.) B. Ilona ükvi betétszerkesztö díjnok úrnőnek. Niucs törvényes akadálya annak, hogy a nők is telekkönyvi vizsgára bocsáttassanak, mert az eddigi gyakorlat, amely szerint a nők telekkönyvi vi?sga megengedése iránti kérelmükkel mindig elutasittattak, nem nyugszik törvényes alapon, hanem csak jog szokáson. Csak egyetlenegy nőnek engedje meg az igazságügyminiszter azt, hogy telekkönyvi vizsgára mehessen : a joggyakorlat azonnal megváltozik és a modern felfogás előtt meghajolva szintén rálép a fejlődés útjára. Eddig valóban ugy fogták fel az 1883. évi április hó 1.-én 8088. sz. alatt kelt igazságügyminiszteri körrendeletet és az abban felhívott 1883. évi — a köztisztviselők minősítéséről szóló — I. tc. 19. §-át mintha az csupán a férfiakra vonatkoznék. Az 1883. évi április hó 1.-én 8088. sz. alatt kelt igaz ságügyminiszteri rendelet így szól: „A vizsga letétele végeit mindenki jelentkezhetik, aki hitelesen kimutatja, hogy az 1883. évi I. tc. 19. §-ímak második bekezdéséhen előirt tanulmányokat sikerrel bevégezte és hogy valamely telekkönyvi hatóságnál legalább egy évig gyakorlaton volt s a telekkönyvi vázrajzolásban jártasságot szerzett". A „mindenki" alatt azonban a nőt éppen ugy kell érteni, mint a férfit; mert ha a nőt ki akarták volna zárni: akkor ezt világosan ki is fejezték volna. Ama törvény és rendelet meghozatalakor — azt hisszük — talán senkisem gondolt a nőkre s ez lesz az oka, hogy róluk nincs szó. Azóta azonban a világ nagyot változott, a nők hatalmás léptekkel haladnak előre s kezdenek érvényesülni minden téren. Az ő fáradhatatlan szorgalmuk, rendszerető és pontos munkásságuk, kitartó tanulni vágyásuk és szolid magaviseletük bizonyára meg fogja győzni az igazságügyminiszteriumot és a bíróságok vezetőit arról, hogy nincs semmi ok arra, hogy a nőket továbbra is elzárják a telekkönyvi vizsgától s ezzel a telekkönyvvezetői pályától. Ne riadjanak tehát vissza a nők az ujabbi kérvényezéstöl; kíséreljék meg újra és újra mindaddig, amig csak siker nem koronázza fáradozásaikat. Támasszanak országos, mozgalmat s igyekezzenek megnyerni igazságos ügyüknek az előkelők jóindulatú támogatását. Hisszük és reméljük, bogy a sikerre nemsokáig kell várniok, ha a saját ügyüket lelkesen fölkarolják. (KáplányG) A kir. járásbíróságnak N. Az 1912: VII. 1c. 32-35. §-ai és a végrehajtásuk tárgyában a 13200/1912. IM. sz. alatt kelt rendelet egyáltalán nem tette lehetővé az 1892 : XXIX. tc. egyetlen szabályának az alkalmazását sem a betétek forgalombaadása utáni időben, mert a 32. §-nak az a kifejezése, hogy : „a telekkönyvi betétek szerkesztése során" „a bizottsági eljárásban" „a helyszínén működő bírónál (jegyzőnél)", továbbá a 32. §-nak az a kifejezése, hogy : „a helyszínén működő bírónál (jegyzőnél)", végül a 19960/1912. IM. sz. alatt kelt rendelet utolsó bekezdésének az a kifejezése, hogy „a folyó évi május hó 1,-én még folyamatban levő minden ilyen helyszíni eljárás során" kétségtelenné ÜZENETEK.