Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 7-8. szám - A sok telekkönyv és a jegyző

227 épen ilyen célra üresen hagyott helyén kell feltüntetni Az I. számú mintának meg­felelő feljegyzést s a kereseti kérelemnek ebben foglalt leszállítását is a ren­delet 15. §-ának második bekezdéséhez képest magára a keresetlevélre kell alkalmazni. Ennek a feljegyzésnek a féllel aláíratását a törvény és a rendelet nem szabja meg, de arra nincs is szükség, mert a feljegyzést a fél jelentke­zése és bemondása alapján, úgyszólván szemeláttára készítik. 2. Ha az 1912: VII. tc. 19 §-ában szabályozott esetben a keresetnek az alperes részére kézbesítését igazoló vevény a tárgyalás napjára nem érkezik be, mégis meg kell tenni a felperes kérelmére a/ 1912. évi 13,100. IM. számú ren­delet I. mintájának megfelelő feljegyzést és ebbe a kereseti kórelemnek eset­leges leszállítását bele kell foglalni, de a kozelőnek szóló azt az utasítást, hogy a mulasztási Ítéletet a kereseti kérelem értelmében állítsa ki, a kézbesítési ve­vény beérkezéséig függőben kell tartani. A feljegyzést természetesen a tárgya­lás napjáról kell keltezni. Ma a felperes az ítéleti bélyeget nem rótta le, erre öt a kézbesítési vevény beérkezésekor fel kell hívni. 3. Ha az ítéletet az 1893: XVIII. tc. 117. §-a értelmében a felebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak kell nyilvánítani, ezt az 1912. évi 13,100. IM. sz. rendelet I. mintája szerint készült feljegyzés utolsó sorában kell jelezni. Ebben az esetben a kezelő a mulasztási ítélet szövegét a feljegyzésben foglalt záradékkal egészíti ki. 4. Az 1912 évi 13,100. IM. sz. rendelet 19. §-ának az a helyes szövege, amelyet az Igazságügyi Közlöny a XXI. óvf. 3. számában a 92. lapon közölt. Egyébiránt e §-nak a Budapesti Közlöny 1912. évi március hó 20-án kiadott 65. számában megjelent hibás szövegét már a Budapesti Közlönynek 1912. évi március hó 21.-én kiadott G6 számában a 2. oldalon Helyesbítés cimmel meg­jelent közlemény is kiigazította (23,487/L912 ÍM. sz.) A bírósági jegyző önálló működési körébe eső ügyek tekintetében az 1912: VII. tc. végrehajtása tárgyában kiadott 13,100/1912. LM. számú rendelet 8—10. §-ainak értelmezéseként: a m. kir. igazságügyminiszter a következő ki­jelentéseket tette : 1. A rendelet 8. §-ának I. rendelkezésében emiitett végrehajtási eljárás alatt ugy az ingóra mint az ingatlanra iránjuló végrehajtási ügyeket kell érteni; az I. rendelkezés alól kivételt megállapító 3. pontban emiitett zárlat alatt pedig az 1881 : LX. tc. 208 és következő § aiban szabályozott zárlatot is kell érteni. 2. A 8. § 1. 2. pontja szerint az önálló működési körrel felruházott jegyző hatásköréből ki vannak véve azok a határozatok, amelyeket a törvény szerint tárgyalásnak vagy a felek meghallgatásának keil megelőznie Ez a rendelkezés arra az esetre is vonatkozik, amikor az ügy elintézését megelőző tárgyalásra vagy meghallgatásra a felek nem jelentek meg. Természetes, hogy a határoza­tot megelőző tárgyalást vagy meghallgatást szintén bírónak kell teljesítenie. 3. Ugyanezek állanak a 8. § VI. 3. pont alatt említett telekkönyvi ügyekre is. 4 A 8. § X. pontja és a 10. § 4 pontja szerint az önálló jegyző mű­ködési körébe utalt polgári és büntető vegyes ügyek alatt azokat a csekélyebb jelentőségű ügyeket kell érteni, amelyek az Ü. Sz. 232. §-ának I—V. és VII. csoportjába vagy a .1. C. Sz. 2.'! §-a 1—8. és 10—12. pontja alá nem tartoznak. \z a körülmény, hogy némely kir. törvényszéknél a VI. irattári osztályban tévesen olyan ügyeket is kezelnek, amelyek az I. osztályba (pl. birói helyet-

Next

/
Thumbnails
Contents