Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 6. szám - A házak fizikai osztásának telekkönyvezése

löő Kérelem a telekkönyvi hatóságok főnökeihez. Folyóiratunk ez évi július—augusztusi számában közölni óhajtanok a telekkönyvi hatóságok személyzetének névsorát. Ez okból kérjük az egyes telekkönyvi hatóságok igen tisztelt főnökeit: kegyeskedjenek velünk mielőbb közölni az ottani telekkönyvi hatóságnál a rendes létszámban működő birók, jegyzők, telekkönyvvezetők, irodatisztek, irhokok és dijnokok neveit. A „TELEKKÖNYV" c. folyóirat szerkesztősége. A házak fizikai osztásának telekkönyvezése. Irta: Rojcsek Sándor kir. törvényszéki biró. A német polg. törvénykönyv 94. §-a szerint az épület a teleknek lényeges alkotó része. Ugyané törvénykönyv 93. §-a szerint a lényeges alkotó részek külün jogok tárgyai nem lehetnek. Ennek megfelelően a német, birodalmi tkvi rendtartás 3. és 7. §-ai értelmében az épület nem tárgya a telekkönyvvezésnek, hanem csak a földrészlet és az öröképitményi jog. A német jog tehát az épületet önálló, külön dolognak nem tekinti. Ebben a tekintetben a német jog teljesen egyezik az ujabb tudományos felfogással, amely szerint az állandó jellegű épület nem külön dolog, hanem a teleknek alkotórésze. Az osztrák polg. törvénykönyv az alkotórészi kapcsolatot nem ismeri. Ez a törvénykönyv az épületnek a telekhez való viszonyát az ingó és ingatlan dolgok megkülönböztetésénél és a növedék által való tulajdonszerzés eseteinek felsorolásánál tárgyalja. Az ingó és ingatlan dolgok fogalmának meghatározásánál jelesül azt mondja, hogy az ingatlan dolog tartozéka jogi értelemben szintén ingatlannak tekmtendő (293. §.) és kifejezetten is az ingatlan dolgok közé sorozza az állandó jellegű házakat és egyéb épületeket, mint különösen emiitett tartozékokat (297). A növedék által való tulajdonszerzés eseteinek meghatározásainál pedig a beépités (inaedificatio) eseteiről szólván, szabályul állítja fel a törvény, hogy akár saját, akár idegen talajba történt az építkezés, az épületnek mint növe-