Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 5. szám - Visszhangok a telekkönyv reformjához

177 kir. ítélőtáblai biró urnák a „Telekkönyvi Szaklap" mult évi 1. számában a „Telekkönyvi szakképzés" cim alatt, ugy Somlyodi István szegedi kir. járásbiró urnák a „Birósági eljárás és szervezet egyszerüsitéséről" a „Gyökeres igazságügyi reformok" cimü munkájában közölt hasonló tárgyú tanulmányaira. Aki ebben a kérdésben döntő lépést akar tenni, vagy pedig ezzel szembe akar helyezkedni, az a hivatkozott cikkek nagyfontosságú érvelései elől nem térhet ki. RENDELET. A m. kir. igazságügyminiszternek 1912. évi április hó 29.-én 19,960/1912. IM. szám alatt kelt rendelete, az egyes igazságügyi szervezeti és eljárási szabályok módosításáról szóló 1912: VII. törvénycikk 32—35. §-ai és a 13,200/1912. IM. számú renáelet 9—32. §-ai végrehajtásának biztosítása tárgyában. Valamennyi telekkönyvi hatóság főnökének. vAz egyes igazságügyi szervezeti és eljárási szabályok módosításáról szóló 1912: VII. törvénycikk 32., 33., 34. és 35. §-ai a tényleges birtokos tulajdonjogbejegyzési igényének a telekkönyvi betétszerkesztő, a telekkönyvátalakitó és az 1892 : XXIX. törvénycikken alapuló eljárás során való érvényesítése tekintetében az eddigi szabályokban megadott kedvezményeken lényegesen túlmenő könnyítéseket engednek. E könnyítéseket a törvény a tényleges birtokos tulajdonjogbejegyzési igényének részben a peren kívüli, részben a perbeli érvényesítése terén adja meg. A perenkivüli érvényesítés terén az uj szabályok a rendes telekkönyvi eljárás szabályaival szemben azt a további könnyítést adják meg, hogy az olyan tényleges birtokos tulajdonjogbejegyzési igénye, aki az ingatlannak telekkönyvön kivül tulajáonosa, — amikor tehát a tényleges birtokos bejegyzési kérelme nem tulajdonszerző (constitutiv) bejegyzésre, hanem a már különben megszerzett tulajdonjogot telekkönyvileg kitüntető (declarativ) bejegyzésre irányul — a telekkönyvi betétszerkesztő és az 1892 : XXIX. törvénycikken alapuló eljárásban ezután nemcsak akkor lesz a tényleges birtok alapján érvényesíthető, ha a tulajdonjog hibás bejegyzése az általános telekkönyvi helyszíneléskor vagy a telekkönyv átalakításakor történt, hanem akkor is, ha ez a hibás bejegyzés a telekkönyv közönséges vezetése közben merült fel, valamint akkor is, ha a telekkönyvezésnél egyáltalában nem merült fel hiba, de az eredetileg helyes bejegyzés utólag vált helytelenné az által, hogy az ingatlan tulajdonjoga a fennálló anyagi jogszabályok szerint telekkönyvön kivül szállott át a tényleges birtokosra (pl. elbirtoklás, kisajátítás, árverés stb. következtében).