Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 4. szám - A végrehajtási törvény 185. és 186. §-ainak értelmezése körül fölmerülő kérdésekről

144 A második bekezdés a kérdéses könnyítést a telekkönyvátalakitó és az ugynovezett általános telekkönyvhelyesbitő (18U2: XXIX. tc. 2. § első bekezdésének 1. pontja) eljárásra is kiterjeszti. Mert az utóbbi eljárások során a községbeli ingatlanokra vonatkozó tulajdoni viszonyok a helyszínén épugy általános bírói tárgyalás alá kerülnek, mint a betétszerkesztés esetében, amely kedvező alkalom tehát épugy felhasználandó a tényleges birtokállapotnak a telekkönyvezett tulajdoni állással összhangba hozatalára. Sőt erre a kivételes könnyítésre ott, ahol a tolekjegyzőkönyvek átalakítása az általános helyesbítés nélkül foganatosítandó, vagy ahol a betétek szerkesztése és forgalombaadása után történik a telekkönyv átalakítása, voltaképen még nagyobb szükség van, mint a telekkönyvi betétszerkesztésnél és általános telekkönyvhelyesbitésnél. Mert ugy a telekjegyzőkfinyveknek az általános és helyesbítés nélkül történő átalakításánál, mint általában a betétek szerkesztése után bekövetkező telekkönyvi átalakításnál a tényleges birtokra alapított az a kivételes perenkivüli tulajdonjogbejegyzési eljárás, amelyet az 1886 : XXIX. tc. 15—18. §-ai és a kapcsolatos szabályok előírnak, nem nyer alkalmazást és igy a telekkönyvnek peruton való rendezése még sűrűbben szükséges. A harmadik bekezdés a pervitel megkönnyítésének mértékére nézve két esetet különböztet meg. Az első eset az, amidőn biró jár el a helyszínén és az a telekkönyvi hatóság, amely a helyszíni eljárást kiküldött bizottsága utján teljesiti, járásbíróság és pedig épen az a járásbíróság, amely mint sommás biróság a per eldöntésére illetékes. Itt a könnyítés tovább terjed, mert a kiküldött biró, mint az illetékes járásbíróság bírói tagja a pert a helyszínén érdemben el is elintézi. A másik eset az, amidőn a kiküldő telekkönyvi hatóság törvényszék, vagy járásbíróság ugyan, de nem az, amely a per eldöntésére illetékes (midőn t. i. a kiküldő járásbíróság telekkönyvi hatósága más járásbíróság területére is kiterjed), avagy a kiküldő telekkön}'vi hatóság a perre illetékes járásbíróság ugyan, de a kiküldött nem biró, hanem önálló működési körrel felruházott jegyző. Itt a könnvités csak az, hogy a kiküldött fel- vagy átveszi a keresetet és nyomban átteszi az illetékes járásbírósághoz. Ez ugyan a telekkönyv kívánatos rendezésének irányában sokkal kisebb lépés, mint amekkorát a per érdemleges elintézésének a kiküldött hatáskörébe utalása képvisel, de mivel a kereset szakszerű felvételét és a per megindítását ez is előmozdítja, a telekkönyv rendezése tekintetéből határozottan előnyösnek mutatkozik. (Min. ind.) 33. §. Az előbbi § esetében, ha a kereset tulajdonszerzésre irányul, a kereset előterjesztésével egyidejűleg vagy a per folyama alatt a helyszínén működő birőnál (jegyzőnél) Írásban vagy szóval a zárlat elrendelése iránt is lehet kérelmet előterjeszteni. A zárlat elrendelése tekintetéből a tényleges birtoknak