Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 4. szám - A végrehajtási törvény 185. és 186. §-ainak értelmezése körül fölmerülő kérdésekről

10Ö. vagy életbe lépésének napjától számított hat hónap alatt letették, az eddigi jogszabályok irányadók.1 2 3 Birói és ügyészi hivatalra csak az nevezhető ki, aki az általános itélőbirói (ügyészi) képesitési kellékeken felül kimutatja, hogy a gyakorlati birói vizsgálat vagy az ügyvédi vizsga letételétől legalább két évig az igazságügyminisztériumban, kir. biróságnál vagy kir. ügyészségnél, a kir. kincstár vagy a közalapítványok perbeli képviseletére rendelt hivatalnál fogalmazási szakban szolgált, vagy pedig a jog- és államtudományi szakban mint egyetemi nyilvános vagy magántanár, vagy mint jogakadémiai tanár működött, vagy végül ügyvédnél vagy közjegyzőnél gyakorlatot folytatott. Azokra, akik a gyakorlati birói vizsgálatot a jelen törvény életbeléptetése előtt vagy életbelépésének napjától számított másfél év alatt letették, az eddigi jogszabályok irányadók.4 Az e §-ban meghatározott hat hónapi és másfél évi határidő folyása a jelen törvény életbelépése után teljesített tényleges katonai szolgálat alatt szünetel.5 1 Igazságügyi szervezetünknek mostanában legtöbbször támadott szabálya az, hogy a birák és az ügyvédek képesítése nem egyenlő. Az egyenlőtlenség abban áll, hogry az ügyvédek, akik az ügyfelek érdekeit képviselik, nagyobb minősítéssel vannak ellátva, mint a birák, akik minden érdeken felülemelkedve kötelesek az igazságot kiszolgáltatni. Az 1912: VII. tc. 1. és 2. §-a épen arra irányul, hogy addig is, mig a törvényhozás az egyenlősítés érdekében végleges szabályokat alkothat, az egyenlőtlenség legalább csökkentve legyen. 2 A gyakorlati birói vizsgálatra való bocsátás feltételeit eddig az 18u9: IV. tc. 7. §-a 2. a) pontja; az 1874 : XXIV. tc. 3. § a; az 1883 : I. tc. 1. §-a a) b) pontja; az 1891: XVII. tc. 17. 19. 20. §-ai és az 1891. évi augusztus 11-én 4192. IM. sz. alatt kelt rendelet 1. §-a szabályozták. Ezek szerint a gyakorlati birói vizsgálatra bocsátható, aki: a) magyar állampolgár; b) gondnokság, csőd, alatt nem áll, bűntett vagy vétség miatt vád alá helyezve, vagy általában szabadságvesztés büntetése alatt nincs, nyereségvágyból eredő bűntett vagy vétség miatt elitéivé nem volt, hivatalvesztésre szóló itólet hatálya alatt nem áll, s erkölcsi tekintetben alapos kifogás alá nem esik (1883 : I. tc. 1. § a) b) pontja); c) a jogi tanulmányokból valamely felsőbb, akár hazai, akár •külföldi nyilvános jogi tanintézetben, a hazai jogból pedig mindenesetre valamely magyarországi ily intézetben a szabályszerű elméleti vizsgákat letette (1869: IV. tc. 7. §-a 2. a) pontja); d) tanulmányai befejezése és a szabályszerű államvizsgálat, még pedig » jogtudományi államvizsga (1891. évi augusztus 11-én 4192. IM. sz. alatt kelt