Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 4. szám - A végrehajtási törvény 185. és 186. §-ainak értelmezése körül fölmerülő kérdésekről

110 rendelet 1. §-a), vagy az első szigorlat letétele után 8 évig joggyakorlaton volt (1874 : XXIV. tc. 3. §); a három évi joggyakorlatból legalább két év bíróságnál töltendő, egy év pedig kir. ügyésznél, ügyvédnél, m. kir. kincstári vagy közalapítványi ügyészségnél vagy kir. közjegyzőnél tölthető (1891 : XVII. tc. 19. §-a) ; ej a joggyakorlatba csak azon idő számíttatik be, amely kizárólag abban töltetett, kivéve a betegség, katonai szolgálat és szabadság idejét; mely azonban összevéve évenkint két hónapot meg nem haladhat. Az ezt meghaladó idő be nem számitható (1891: XVII. tc 20. § a); f) a vizsgálat a Budapesten szervezett vizsgálóbizottság előtt teendő le (1891: XVII. tc. 17. §-a). Az 1912: VII. tc. 1. §-a első bekezdésének első mondata e szabályokban azt a változást hozza létre, hogy a joggyakorlat megkezdéséhez a jogtudományi államvizsga, vagy az első szigorlat letétele helyett most már a jogtudori oklevél megszerzése szükséges. 3 A bekezdés második mondata a régibb — kisebb — kellék kedvezményét állapítja meg azok részére, akik a jogtudományi államvizsgálatot vagy a jogtudományi első szigorlatot a törvény hatálybaléptétől, vagyis az 1912. évi május 1-töl számított hat hónap alatt leteszik. Mivel ez a kedvezmény csak a vizsgálatnak az 1912 évi május 1 előtt, vagy utána hat hónap alatt való letételétől függ: ebből következik, hogy a joggyakorlat az o határidőn belül letett jogtudományi államvizsgálat vagy jogtudományi első szigorlat alapján a törvény hatálybalépte után évek, sőt évtizedek elteltével is meg lesz kezdhető. 4 A birói és ügyészi hivatalra való kinevezhetőség feltételeit eddig az 1869 : IV. tc. 6. 7. §-a, az 1871: XXXIII. tc. 15. §-a első bekezdése, az 1883 : I. tc. 1. §-a a) b) pontja szabályozták. Ezek szerint birói hivatalt csak az viselhetett, aki magyar állampolgár, gondnokság, csőd alatt nem állott, bűntett vagy vétség miatt vád alá helyezve vagy általában szabadságvesztés büntetése alatt, nyereségvágyból eredő bűntett vagy vétség miatt elitélve nem volt, hivatalvesztésre szóló itélet hatálya alatt nem állott, s erkölcsi tekintetben alapos kifogás alá nem esett (1883 : I. tc. 1. §-a a) b) pontja), életének 26-ik évét betöltötte (1869 : IV tc. 6. §-a a) pontja), a köz- és váltóügyvédi vizsgát letette, vagy a fenti jegyzetnek megfelelően a jogi tanfolyam befejezése, az államvizsga vagy első szigorlat letétele és a 3 évi joggyakorlat eltöltése után gyakorlali birói vizsgát tett (1869 : IV. tc. 7. §-a). A kir. ügyészséghez ugyanazok nevezhetők ki (1871 : XXXIII. tc. 15. §-a). Az 1912: VII. tc. 1. §-a második bekezdése első mondata e kellékeket azzal toldotla meg, hogy a gyakorlati birói vizsgálat vagy az ügyvédi vizsga letétele után még legalább két évig az igazságügyminisztériumban, kir. bíróságnál vagy kir. ügyészségnél, a kir. kincstár vagy a közalapítványok perbeli képviseletére rendelt hivatalnál (a kir. kincstári jogügyi igazgatóságnál, a kir. kincstári uradalmi ügyészségeknél, a közalapítványi kir. ügyigazgatóságnál, a közalapítványi ügyészségeknél) fogalmazási szakban kell szolgálni, vagy pedig a jog- és államtudományi szakban mint egyetemi nyilvános vagy magántanár Vagy mint jogakadémiai tanár kell működni, vagy végül ügyvédnél vagy közjegyzőnél kell gyakorlatot folytatni, s csak ez ujabb két évi gyakorlat kitöltése után következik be a birói és ügyészi hivatalra való kinevezhetőség joga,